Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
1085 Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos jelenség és fontos elem az egész kérdés komplexitásában annak kiemelése, hogy a feketegazdaság nem kizárólagosan keletközépeurópai jelenség, nem kizárólagosan az átmenet sajátossága. Az Egyesült Államokban és Kanadában, a fejlett piacgazdaságokkal rendelkező országokban is jele n van, a gazdasági kutatók mintegy 1012 százalékra teszik az arányát. A déleurópai fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban ennél magasabban, mintegy 20 százalék fölött határozzák meg a jelenlétét a nemzeti össztermékhez viszonyítottan. Természetes en vannak olyan országok, mint Svájc, ahol mindössze 67 százalékra teszik a feketegazdaság arányát. A középeurópai régióban az általános közgazdasági becslések és adatok szerint 2530 százalékot is elérhet az aránya a gazdasági elemzések alapján. (9.10) Magyarországon az elmúlt időszakban elindult egy erőteljes növekedés. Elsősorban '9294re teszik ezt a gazdasági elemzők. Hasonlóképpen ugyanezen elemzők álláspontja szerint 1995ben ez a növekedési ütem megtorpant, és egy közel 30 százalékos aránynál sta bilizálódott. Természetesen és nyilvánvalóan ez igen magas százalék és Magyarország igen előkelő helyen szerepel ebben a nem túl örvendetes rangsorban. Szólnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, a kiváltó okokról, amelyek meggyőződésem szerint - az általáno s közgazdasági elemzéssel egybevágóan - elsősorban közgazdasági, gazdasági természetűek. Olyan okokról van szó, mint az infláció, a privatizáció kapcsán megnyilvánuló negatív kísérő jelenségek, az adóterhek növekedése, a munkanélküliség. Ezért kell ezeket a közgazdasági okokat alaposan elemeznünk, és ha ezeket vesszük alapul, akkor világosan láthatjuk, hogy milyen nehéz visszaszorítani a feketegazdaságot. Itt és ez esetben nem elegendő pusztán a politikai szándék kifejezése. Csak olyan feltételek, olyan vál tozások hathatnak kedvezően a feketegazdaság egészének jelentős visszaszorítására, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az ország gazdaságának egészére, ilyen az adóterhek csökkentése, amely az állami kiadások mérséklése útján következhet be. Ez egy nagyon e llentmondásos helyzet. Mondhatnám úgy is, hogy ez a magyar gazdaság egy sajátos csapdája, amiből rendkívül nehéz lesz a következő évek során kitörni. Mindebből, tisztelt képviselőtársaim, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a feketegazdaságot nem leh et rendeleti úton megszüntetni, bármennyire egyszerűnek és bármennyire szimpatikusnak tűnne egy ilyen megközelítés. Bizonyos arányaiban kísérője a fejlett piacgazdaságnak, és úgy hiszem, sokáig kísérője lesz a magyar gazdaságnak is. Az azonban nem mindegy - és erre nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem egy defetista álláspont , hogy ez milyen arányban van jelen, milyen arányt képvisel a megtermelt nemzeti össztermékhez képest, hogy milyen arányban vonják ki a gazdasági teljesítményeket az állami ellenőrzés alól. Tehát ha azt mondom, hogy a gazdaság kísérője, akkor egyben azt is mondom, hogy ebbe az arányba viszont nem lehet beletörődni sem a kormányzatnak, sem a társadalomnak. Olyan vállalkozói és gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amely előnyeivel igyekszik a feketegazdaságot átterelni a szürkegazdaságba, a szürkét pedig az úgynevezett legális gazdaság folyamataiba. A feketegazdaság szereplői döntéseiket egy nagyon racionális költséghaszonmérlegelés alapján hozzák meg. Ha kicsi a kockázat a feketegazdaságban és nagy a jövedelemszerzés lehetősége, akkor természetesen nem viszik át tevékenységüket a legális gazdaság keretei közé. Ha nagy a kockázat, és megemeljük a feketegazdaságban a kockázat mértékét, akkor természetesen át fog ter elődni a legális fehérgazdaságba a gazdasági tevékenység. Tehát fokozottabb ellenőrzésekkel, büntetőjogi eszközökkel, a gazdálkodás kedvezőbb körülményeinek kialakításával párhuzamosan lehet terelni a feketegazdaságot a szürke- és a fehérgazdaság felé. Ebb en a témakörben végezetül szeretnék szólni azokról a legjellemzőbb negatív hatásokról, amelyek a feketegazdaság egészét és a társadalom viszonyát jellemzik. Ezek közül elsőként említem, tisztelt képviselőtársaim, azt a negatív hatást, amelyet az egyenlőtle n közteherviselés idéz elő és vált ki a társadalomban, ami természetesen az adó- és járulékkifizetések, kiesések következtében azt eredményezi, hogy a bérből és fizetésből élők terhei növekednek elsősorban.
