Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
1086 A feketegazdaság, másodszor, erő teljes vagyoni differenciálódást is eredményez, ami önmagában nem jelent problémát, önmagában nem negatív jelenség. Az viszont igen, hogy ezeknek a mintáknak a hatására mindenki "optimalizálni" szeretné terheit, és ennek következményeképpen egyre szűkebb a z a réteg, amely a társadalom közös költségeit évről évre viseli. Hasonlóan negatív jelenség az egyenlőtlen versenyhelyzet kialakulása a piacon. Hiszen a feketegazdaság a piacon kis költségekkel jelenik meg, ezzel rontja a verseny feltételeit a gazdaság va lamennyi szereplője számára. A feketegazdaság negatív jelensége, hogy itt nincs jogorvoslat. Nincs jogorvoslat, mert jog sincs. Itt tulajdonképpen az érdekérvényesítés és a viták rendezésének módja jogon kívüli, ez pedig a különböző behajtások, elszámoláso k, leszámolások formájában erőteljesen növeli a bűnözést, a kriminalizálódást. A feketegazdaságban nincs munkaidő, nincs szabadidő, nincs munkabér. Minden a társadalom által elfogadott szabályokon kívül történik. Ennek lehet, hogy rövid távon adódik pozití v hatása a szereplők számára, hosszú távon azonban mindenképpen negatív jelenséget jelent. Őszintén kell szólni arról is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a feketegazdaságnak bizonyos rövid távú, pozitív hatásai is lehetnek. A létminimum alatt élők számára biztosított jövedelemszerzési lehetőségek, az olcsó árukkal történő kereskedés mérsékelheti az elszegényedést, és a munkanélküliség terheinek viselésében is segíthet. Összességében azonban ez a pozitív hatás nem mérhető, és ezzel nem ellensúlyozható az a t ársadalmi kár, amit a feketegazdaság és annak legszélsőségesebb formái jelentenek. Különbözőképpen és különböző módokban van jelen a társadalom, a gazdaság különböző ágazataiban a feketegazdaság. Ismét közgazdászok elemzéseire kell utalnom, miszerint elsős orban a szolgáltatási szférában van jelen legkiterjedtebb formájában, ezen belül is az idegenforgalomban. A szakértői elemzések szerint elsődlegesen a hazai tőkéhez kötődik, kevésbé van jelen ott, ahol a külföldi tőke vagy külföldi tulajdonosok irányítják a gazdaság adott szféráját. Második részként, tisztelt képviselőtársaim, arról kívánok szólni, mi történt az elmúlt időszakban a fekete- vagy rejtett gazdaság jelenségei elleni küzdelem terén. A kormány mindezekből a negatív hatásokból kiindulva, ezeket fe lismerve - miután ezek hátrányosan befolyásolják a gazdaság stabilitását, az állampolgári fegyelmet és előidézik az állampolgárok bizalmának megrendülését - 1994 óta folyamatosan számos szervezeti és egyéb intézkedést, számos jogalkotási programot kezdemén yezett. A szervezeti intézkedések sorában elsőként kell említenem az államkincstár, valamint a közbeszerzési törvény alapján a Közbeszerzési Tanács megalakulását, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet összevonását, a Cé gnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működését, az APEH állományának megerősítését mintegy 350 fővel, a rendőrség létszámának megemelését mintegy 250 fővel, ami 3 és fél milliárd forintos költségvetési támogatást jelentett. Javult és - a szervezeti intézkedések hatására - előnyösen változott a különböző hatósági szervezetek közötti koordináció központi és területi szinten egyaránt, és ebben a folyamatban igen fontos szerepet játszik a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő gazdaságvédelmi koordináció s bizottság. Létrejött egy tárcaközi kodifikációs bizottság az igazságügyminiszter vezetésével, és mintegy 40 elemből álló jogalkotási programot fogadott el a kormány 1995. szeptember 27én, amelynek már számos eleme az eddigiekben is megvalósult. A jogal kotási teendők sorában a szervezeti intézkedések mellett a valódi piacgazdaság feltételeinek megteremtését célzó törvényjavaslatok elfogadásával egyszersmind a feketegazdaság esélyei is csökkentek. Bővültek ezek eredményeként az adóhatóság jogosítványai, s zigorodtak a vámbefizetéssel kapcsolatos eljárások. Javult a cégbejegyzési kérelmek szakmai színvonala. (9.20) 1995. április végén fejezték be munkájukat a kormány által létrehozott tényfeltáró bizottságok, amelyek a '92 és '94 közötti időszakban a közpénz ek felhasználását és a privatizációs tevékenységet
