Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - Morvai Ferenc (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Törvénysértő-e a Bokros-alapítvány működése?" tárgyában - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1049 Tisztelt Belügyminiszter Úr! Mint köztudott, Bokros Lajos pénzügyminiszter úr 1990ben kilenc magánszem éllyel egy magánalapítványt hozott létre Ösztöndíj néven. Bokros Lajos úr 20 ezer forintot fizetett az alapítványba, a felesége egymillió forintot, és a külföldön élő Szekeres Szabolcs 32 ezer forintot. Erre a Szekeres Szabolcs "barát"ra visszatérek az in terpellációmban. (Zaj, közbeszólások. - Dr. Szabó Imre: Erre nem térhetsz vissza!) Az alapító okirat szerint az alapítványhoz bárki csatlakozhatna, de sajnos, senki nem csatlakozott a magánszemélyek részéről, csupán a bankok csatlakoztak. Az alapító okira tban az is szerepel, hogy az ösztöndíjakat a tőke kamataiból kellene fizetni. Az alapítvány kuratóriumi tagjai lettek: elnök Bokros Lajos úr, a felesége a helyettes és Szekeres Szabolcs tag. A Ptk. 74/C § (3) bekezdése szerint a kuratóriumba nem jelölhető olyan személy vagy alapító, aki közvetlenül vagy közvetve az alapító vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Ezek szerint ez az alapítvány véleményem szerint törvénytelenül működik. (Folyamatos zaj.) Szeretnék egykét furcsa eseményt elmondani önöknek az alapítványhoz szerzett pénzeszközökkel kapcsolatosan. Egyszerűen elfogadhatatlan és felháborító, hogy ezek után Bokros Lajos úr saját magához, a Budapest Bank akkori vezérigazgatójához fordult 500 ezer forintos kérelemmel, és kapott is 400 ezer forintot az alapítvány részére; továbbá az Intereuropa Banktól 300 ezer forintot, a Külkereskedelmi Banktól 500 ezer forintot, az Országos Kereskedelmi Banktól 200 ezer forintot, a Budapest Banktól pedig 400 ezer forintot. És még ki tudja, hogy a kulisszák mögött hány százezer forint vándorolt az alapítványhoz. (Folyamatos zaj.) Bokros Lajos úr felesége a nyilvánosság előtt többször kijelentette, hogy bármikor meg lehet tekinteni a listát, az alapítvány a külföldön élő magyarokat támogatta. Ezek u tán meglepő, hogy az APEHüldözöttek Szövetsége hivatalos kérésére nem mutatták meg a listát, pedig érdekük lett volna, hogy megmutassák, hiszen ezzel bizonyították volna, hogy az alapítvány törvényesen működik, illetve a célnak megfelelően. Ugyanakkor Bok ros Lajos úr a 16 millió forintos végkielégítésnél nem jelölte meg, hogy milyen alapítványba fizeti be a pénzt, és a saját alapítványába fizette. Ezek után kérdezem belügyminiszter urat, hogy törvényesen működike az alapítvány, tudtake a 16 millió forint saját alapítványba történő befizetéséről, és intézkedneke afelől, hogy ezen pénzeszközök visszakerüljenek a bankokba, vagy pedig szét kell osztani a szegények között. Várom a válaszát! (Zaj a kormánypártok soraiban. - Dr. Szekeres Imre: A tulajdonosnak! - Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a kormány ta gjaihoz vagy a kormányfőhöz az Alkotmány 27. §a értelmében a feladatkörükbe tartozó ügyekben lehet interpellációt feltenni. A magánalapítványokkal kapcsolatos ügyek sem a kormány, mint testület, sem a miniszterelnök, sem pedig a kormány bármely tagjának f eladatkörébe nem tartoznak. Ami a magánalapítványok vizsgálatát illeti, a Ptk. szerint az ügyészség gyakorol törvényességi feladatot a magánalapítványok tevékenysége fölött; a törvényességgel kapcsolatos kérdéseket oda kell tehát feltenni. Az sem szerencsé s, hogy Bokros Lajos feleségének a nyilatkozatait vagy a nyilatkozatok betartását számon kéri a kormányon, mint ahogy az sem szerencsés, hogy az APEHüldözöttek Szövetségét új jogintézményként kezelve - a hivatalos felkérése be nem tartása miatt - megintcs ak a kormányon próbálja meg számon kérni. (Derültség, zaj.)
