Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JUHÁSZ GÁBOR, az MSZP
89 Fontos azonban kijelenteni: elkerülhetetl ennek ítéljük a nagy társadalmi elosztórendszerek reformját, de erre is érvényes a minden változtatásra vonatkozó tézis. Az érintettek bevonásával, az ő együttműködésükre építve kell kialakítani az új költségvetést. (10.40) Szeretném hangsú lyozni, a kormányálláspont nem a legyőzést, a pusztán fiskális elgondolások felelősség nélküli végigvitelét jelenti vagy jelentheti, meggyőzni és megállapodni kell a két fontos önkormányzattal, hiszen ne felejtsük el: nem ostorozható a tbönkormányzat önma gában azért, mert hiányos a gazdálkodása. Természetesen az, hiszen bevételei munkajövedelmekhez kapcsolódnak, ellátásai pedig ezektől független szabályokhoz kötődnek. Ráadásul a nyugdíjbiztosító igazgatóságnál jó néhány olyan feladat is van, amelyet finans zíroz, s amely nem kimondottan szakfeladat, például a kárpótoltak életjáradéka, s ez ugye nem is munkajövedelemhez kötődik. Tudomásul kell vennünk, hogy politikai és gazdasági okokból a központi költségvetés esetében is beleszaladunk - esetenként beleszala dtunk a múltban is - jelentős deficitbe, így ennek hatásai megjelennek a tbköltségvetés szervezésének, kiszámíthatóságának stádiumában is. Van olyan költségvetési elem, amely eleve csak nehezen prognosztizálható. Például a világbanki hitel a programok bei ndulása esetén - azok lényegéből adódóan - hazai költségvonzattal jár együtt. Erről a számvevőszéki jelentés mint tájékoztató jellegű adatról tesz említést. Tekintsük át a tb által elfogadott és a Háznak jóváhagyásra ajánlott költségvetést és a kormány szá ndékolt módosításait. Megállapítható, hogy vannak tradicionális, a helyzetből fakadó eltérések. Úgy látom, hogy a különböző szakértők elsősorban fizetési forrásaik helyétől függően eltérő számokkal látják kivitelezhetőnek a bevételi oldalon a járulékbevéte lek nagyságát, a kintlevőségek behajtásának elérhető eredményeit, a központi költségvetés által fizetendőnek ítélt, nembiztosítottak utáni költségvetési vagy más juttatást, a lakossági hozzájárulás mértékét az egészségügyi ellátáshoz, a hozambevételeket, a működési bevételeket és az energiaártámogatás ügyét. Ebben nem látszik semmi rendkívüli. Két dolog történt közben, ami nyilvánvaló tény. Egyrészt a Ház elfogadta a társadalombiztosításról szóló törvény módosítását, a költségvetés sarokszámait. Ennek megf elelően a bevételi oldal e két tételét ehhez kell igazítani, a többi egyeztetést igényel. Ugyanígy felülvizsgálatra szorul a lakossági hozzájárulás mértékének szervezése is. Hasonló a helyzet a kiadások oldalán is. Eltérés mutatkozik a vonatkozó nyugdíj- é s egészségbiztosítási ágba tartozó ellátások tekintetében is. Jelentős eltérés van a kifizetendő táppénz megítélésében. Itt meg kell jegyeznem, valamennyi képviselőtársam találkozott már azzal az esettel, amikor a munkahely elvesztésének elodázása betegáll ománybavétellel történt meg, ami nagyon humánus, de rendkívül drága módszer. Fontos megjegyezni, hogy az anyasági és gyógyszertámogatás mértékének megítélésében például nincs eltérés. Ugyanígy nincs eltérés a gyógyítómegelőző ellátások és a gyógyászati s zolgáltatások kiadásainak becslésénél sem. Kis eltérés mutatkozik az egyéb kiadásokban és jelentősebb a működési költségek megítélésében, ugyanígy a vagyontartalékba helyezés kérdésében, a kamat- és hozambevételek kérdésében. Meg kell jegyeznem, csak a nag yobb tételekről szeretnék szólni. Egyetértek azzal, hogy meg kell adni az embernek, ami az emberé, az Istennek, ami az Istené, s a tbnek is azt, amiért szolgáltat, amit biztosít. Meg kell azt gondolni, milyen reflexet vált ki, ha a kormány által is elisme rt úgynevezett nembiztosítottak utáni költségvetési juttatás nem az adatokkal alátámasztott számok szerint alakul. Tudjuk azt is, hogy a hiány tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a források egy része majd négy hónapot fog csúszni. Egyrészt a költségve tés kihirdetésének késedelme miatt, másrészt az alkalmazott adminisztrációs technológia logikájából következően. Ez determinálja majd a likviditási problémákat is alapvetően az 1996os évben. Látjuk, van egy sor végrehajtási probléma a nem kifizetőhelyen d olgozók után az egyharmados táppénzhozzájárulás befizetése környékén. Most látható, hogy 1996. január 15ig aligha lesznek
