Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
57 helyzetekben, amelyeket az ilyen típusú törvény tőlük védene, hanem mondjuk már a korábbi politikai vagy egyéb tevékenységükért hitbizományként részükre átengedett szövetkezeti elnöki pozícióikban sincsenek benne - vagy által ában már nincsenek benne , hanem nyugdíjasok, és legfeljebb valamilyen, egyébként igen tiszteletre méltó tevékenységet folytató társadalmi szervezetben lettek tagok. Vagy nemcsak társadalmi szervezetben - itt nem akarom ezt korlátozni. (20.00) Ú gy gondolom, hogy abban az esetben, ha mi szembe akarunk nézni a saját tükörképünkkel, és nem zárkózunk el a valóság elől, akkor meg kell állapítsuk, hogy ennek a jogszabálynak a majdani javított formájában - mert ha ez jogszabály lenne, több szempontból m agam is javasolnék benne módosításokat , nem most kellett volna egy kiváló jogtudóstól előterjesztettnek lennie, hanem annak idején, az úgynevezett rendszerváltás pillanatában; ma már túl van az értelmezési tartományon. Ez legfeljebb egy tiszteletre méltó politikai gesztus, de lezajlottak azok a folyamatok, amelyek meggátlására lett volna hivatva ez a jogszabály. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni ebben a témakörben. Me gadom a szót Toller László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy így a vita vége felé már csak azokat a tényeket kell tisztázni, amelyek a vitában úgy hangzottak el, hog y bárkit akár dehonesztáló módon vagy pedig szakmaiságában ítéltek volna meg. Ilyen volt a múltkor távollétemben Sepsey Tamás képviselőtársam megnyilvánulása, amelynek a szubjektív tartalmára nem kívánok semmiféle reakcióval élni, azonban a szakmai tartalm ára két vonatkozásban igen. Képviselőtársam kifogásolta, hogy az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége nem szakszerűen járt el, amikor alkotmányos kételyeket vetett fel Balsai képviselőtársunk törvényjavaslatával kapcsolatosan. Abban a vitában bizo ttsági előadóként, most magánelőadásban szeretném közölni képviselőtársammal és a tisztelt Házzal, hogy az alkotmányos aggályaink csak erősödtek. Akkor is elmondtam, most is szeretném megerősíteni, hogy Balsai képviselőtársam javaslatának 10. §ában - amel y az Ftt. 12. §át hivatott módosítani - az szerepel, hogy a bizottságot az ellenőrzés során az igazságügyi szervek jogállása illeti meg. A hatályos magyar alkotmány alapján ez értelmezhetetlen. A hatályos magyar jogszabályok alapján is értelmezhetetlen ez a kategória, tudniillik egy jogelméleti vagy jogtudományi kategóriaként felfogható az igazságügyi szervek jogállása általában, azonban a tételes jogban nem nyomon követhető. Ugyan melyik igazságügyi szervről lenne szó, hiszen az igazságügyi, igazságszolgá ltatási... itt egy definícióbeli zavar van a közjogban is. Az igazságügy, igazságszolgáltatás területén különböző szervtípusok vannak, a magyar alkotmány felsorolja ezeket. A magyar alkotmány utal arra, hogy ezeknek a szerveknek a jogállását önálló törvény ekben kell szabályozni - bíróság, ügyészség, és így tovább , de még az államigazgatási szervek egy része is igazságszolgáltatást végez, például a szabálysértési eljárás területén. A fegyveres erőkről külön törvény rendelkezik, mindegyik más típusú szabály ozást alkalmaz tagjai tekintetében, más feladatokra rendeltek, így önmagában ez a jogszabályhely a hatályos magyar alkotmány és a hatályos magyar törvények alapján értelmezhetetlen. Hacsak nem egy minisztériumot gondolok e mögé, ami az Igazságügyi Miniszté rium lenne, de gondolom, a képviselőtársam javaslata messze nem arra irányult - mint a javaslat többi szakaszából kiderül , hogy az Igazságügyi Minisztérium jogállásával, vagyis egy ilyen közigazgatási szerv jogállásával kívánja felruházni ezt az eljáró b izottságot. Ezért fejtettük ki ezt, és hiányzott a tételes alkotmányos értelmezés, mert a magyar alkotmányban nincs ilyen definíció és ilyen fogalom; és az alkotmányjogban sincs nagyon. Mindebből következik,
