Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
58 hogy az alkotmányosságra való utalásunk jogszabá lyi megjelölés hiányában kellett hogy elhangozzék, pont ezeknek az érveknek az alapján. A másik ilyen kérdés volt - ahol szintén alkotmányossági aggályokat fejtettünk ki - a bírák jogállásával kapcsolatos mentelmi jog kérdése. Itt talán Sepsey képviselőtár sam nem is értette igazán a problémának sem az elméleti, sem a gyakorlati oldalát. Van egy elméleti oldal, ami általában a közjogi immunitás fogalomkörébe tartozik. Ez általában többféle módon jelenik meg a jogalkotásban, de mindenhol alkotmányos erejű vag y alkotmányhoz közeli törvények biztosítják ezt az alapvetően garanciális jellegű jogot a hatályos magyar jog területén is. Két ilyen terület van, ahol abszolúte érvényesül az immunitás: ez az országgyűlési képviselők jogállásához kapcsolódó mentelmi jog, illetve az a tétel, hogy a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, és ebbéli tevékenységükért felelősségre nem vonhatók. Ez a bírói immunitás fogalmába tartozik, ez részben több, részben kevesebb, mint a mentelmi jog intézménye, de mind a kettőben van egy tipikus összefüggés, hogy a hatályos magyar alkotmány alapján minősített többségű törvényhez köti ennek a megfogalmazását. A képviselők jogállásával és a bírák jogállásával kapcsolatosan is kétharmados törvény állapíthat meg ilyen immunitáshoz vagy men telemhez kapcsolódó jogosítványt, ez a törvényjavaslat pedig a bírákkal kapcsolatosan a mentelmi jogot egy egyszerű többséggel elfogadandó törvényben határozza meg. Az alkotmány ilyen jellegű felhatalmazást nem tartalmaz, nem ad és a jogrendszertől idegen. Tehát ha Sepsey képviselőtársam ismerte volna ennek az elméletét és a tételes jogi megfogalmazását, akkor a múltkori alkotmányossági kifogásaimmal kapcsolatosan nem tette volna meg azt az észrevételét. Mindössze erről kívántam volna, inkább a szakmai becs ület érdekében, mintsem politikai állásfoglalás ügyében megnyilvánulni. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. Megadom a szót Világosi Gábor politikai államtitkár úrnak, Belügyminiszt érium. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én nem kívánok a képviselői önálló indítvány által érintett téma történeti áttekintésébe kezdeni, ezt az elmúlt alkalommal képviselőtársaim már megtették; hogy milyen hangulatban, az egy más kérdés. Pusztán szeretnék rámutatni a módosító indítványnak néhány olyan pontjára, illetve olyan hiányosságaira, amelyek véleményem szerint nem felelnek meg az Alkotmánybíróság döntésének, illetve nem küszöbölik ki az Alkotm ánybíróság által vázolt problémát. Az Alkotmánybíróság határozatával nincs összhangban az a javasolt megoldás, amely az információs önrendelkezési jog gyakorlásának szabályozását egy vagy akár több, később megalkotandó törvényre bízza. Az Alkotmánybíróság ugyanis határozata rendelkező részében egyértelműen rögzítette, hogy az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal a mulasztásával, hogy nem biztosította az információs önrendelkezési jogot sem az ellenőrizendő, sem pedig az iratokban mintegy áld ozatként szereplő személyek vonatkozásában. (20.10) Azzal, hogy a módosító javaslat erre a problémára nem ad választ, véleményem szerint egy struccpolitikát követ és az Alkotmánybíróság igényeinek semmiképpen sem felel meg. A javaslatban az ellenőrizendők körének meghatározásakor megint csak nehezen fedezhető fel az Alkotmánybíróság által megkövetelt egységes és zárt mérce. Erről is vitáztunk az elmúlt alkalommal, hogy szűkíteni vagy bővíteni kellene ezt a kört. Az önálló képviselői indítványt benyújtó képv iselőtársam nagyon helyesen mutatott rá arra, itt nem az a kérdés, hogy szűkebben vagy bővebben kell meghatározni ezt a kört, hanem a lényeg az, hogy egységes legyen az a mérce, amelynek hatásaként kialakul az ellenőrizendők köre. A nézetkülönbség ott van, hogy véleményünk szerint a benyújtott módosító javaslat nem tesz ennek eleget. Itt felhozhatom példaként különösen a
