Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság elnöke:
52 Köszönöm szépen. (Ta ps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Eörsi Mátyásnak, a külügyi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. EÖRSI MÁTYÁS , a külügyi bizottság elnöke : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A külügyi bizottsá g a mai ülésén tárgyalta meg az alkotmányügyi bizottság ülésén elkészített tervezeteket, ugyanis két változat állt rendelkezésre, egy Aváltozat, amely elrendelte volna a népszavazást jövő év márciusában, és egy másik változat, amelyről Hack Péter, a bizot tság elnöke beszélt, amely most elutasítja a népszavazást, és egy későbbi időpontra tenné azt. Úgy ítéljük meg, hogy az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása jogilag teljesen korrekt, hiszen a népszavazásról szóló törvény értelmében a parlamentnek mérlege lnie kell azt, hogy a jelen időpontban célszerűe ennek a népszavazásnak a kiírása, vagy pedig nem. Nos, a külügyi bizottság megtárgyalta ezt a két tervezetet, megtárgyalta a mérlegelési lehetőségeket és egyhangú határozattal, tehát ellenszavazat és tartóz kodás nélkül döntött úgy, hogy a Bváltozatot fogja támogatni, tehát azt a változatot, amely most nem rendeli el a népszavazást, hanem elutasítja azt, és egy későbbi időpontban tesz javaslatot a népszavazásra. Szeretném megosztani önökkel azokat a külpolit ikai és belpolitikai érveket, amelyek alapján a külügyi bizottság - hangsúlyozom - egyhangú döntésével erre a következtetésre jutott. Kezdjük a külpolitikával. Hack Péter elnök úr, az alkotmányügyi bizottság elnöke beszámolt arról, hogy abban a pillanatban , amikor ez a népszavazási kezdeményezés született, még senki nem kereste meg Magyarországot azért, hogy lépjünk be a NATOba. Ugyanakkor ismert önök és a közvélemény előtt az is, hogy a magyar külpolitika komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyar országot a NATOtagságra felkészítse, komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy a NATOtagországokat meggyőzze arról, hogy Magyarország csatlakozásával a NATO hatékonyabb lesz, jobban fog működni. Nos, ebben a helyzetben, amikor külpolitikai törekvéseink arra irányulnak, hogy egy ilyen felkérés érkezzék a NATO részéről, külpolitikai szempontból nem lenne szerencsés az, ha a dolgok elébe mennénk, és egy népszavazással - ha tetszik - megpróbálnánk nyomást gyakorolni a NATOra, vagy pedig a NATO tagországair a a tekintetben, hogy gyorsítsák fel az integrációt. Ellenkezőleg: attól lehet tartani, hogy egy ilyen lépést jövendőbeli - és hadd tegyem hozzá, jelenlegi - partnereink nem vennének jó néven, és úgy érezzük, hogy most pusztán külpolitikai szempontból a mi ndannyiunk által kívánatosnak tartott NATOtagságunkat nem befolyásolná kedvezően egy ilyen népszavazás. Természetesen egy ilyen népszavazásnak a célja alapvetően nem külpolitikai - ezzel mindannyian tisztában vagyunk , hanem belpolitikai kérdéseket fesze get, és a külügyi bizottság nem mulasztotta el megvizsgálni a népszavazás mostani elutasításának belpolitikai következményeit sem. Hack Péter elnök úr utalt arra, hogy a népszavazási törvénnyel kapcsolatban számos dilemma merül fel, hiszen nagyon sok jó sz ándékú aláíró adott esetben egy olyan kezdeményezéshez adja aláírását, amelynek eredményeképpen ilyen vagy olyan okból,de nem lesz népszavazás. Nos, nekem meggyőződésem, hogy azok közül az aláírók közül, akik ezt az aláírási ívet ellátták kézjegyükkel, szá mosan vannak, akik azért írták alá, mert szeretnének a NATOtagság mellett voksolni. Nem kétséges az sem, olyanok is lehettek, akik azért írták alá, mert nem értenek egyet Magyarország NATOtagságával. A kérdés azonban az, tisztelt Országgyűlés - és ezt a kérdést kell magunknak feltenni , hogyha ma, 1995ben vagy 1996 elején dönt az ország lakossága arról, hogy Magyarország a NATO tagja legyen vagy ne legyen a NATO tagja, akkor milyen információk alapján fog tudni ebben az igen fontos kérdésben megnyugtató választ adni, igennel vagy nemmel voksolni.
