Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA, az MDF
99 perce beszélek erről , és nem fejtették ki a tartalmi ellenvetéseiket, hanem az eljárásjogi, a jogelméleti és a politikai kérdés volt az a három téma, ami a bizottsági kisebbségi véleményt alkotja, és amit nekem itt tolmácsolni tiszte m volt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai felszólalására kerül sor, a házbizottságban született megállapodás értelmében 1515 perces időkeretben. A Magyar Szocialista Párt vezérszónoka a jövő héten kívánja felszólalását elmondani. Elsőként megadom a szót Dobos Krisztinának, az MDF vezérszónokának. Képviselő asszony, a szokásaink szerint kérem, hogy fáradjon a szónoki emelvényre. Dobos Krisztina felszó lalása után Bretter Zoltán képviselő úr következik majd. DR. DOBOS KRISZTINA , az MDF képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit nehezen kezdem el a vezérszónoklatot, hiszen arra gondoltam, hogy először a Szocialista Párt mint a másik kormány zó párt elmondja a véleményét. Mégis azt gondolom, hogy itt egy nagyon lényeges kérdésről, a felsőoktatás fejlesztéséről van szó, és kicsit megdöbbentő, hogy majdnem üres Ház előtt beszélünk a felsőoktatásról, egy olyan kérdésről, ami az egész jövőnket bef olyásolja. Én nagyon örültem, amikor miniszter úr az expozéban elmondta, hogy a kormányprogramra kíván gondolni, és így terjesztette be ezt a törvénytervezetet. Én is idéznék a kormányprogramból. "A felsőoktatáspolitika területén a kormány abból a felisme résből indul ki, hogy az egyetemek, főiskolák aktív szerepe nélkülözhetetlen a piacgazdaság és a politikai demokrácia magyarországi kiépítéséhez." Ez azt jelenti, hogy fontosnak tartotta a felsőoktatást a kormányprogram, és mi, naivak szintén úgy gondoltuk , hogy teljesíteni is fogja ezt. "Ezért - idézem tovább a kormányprogramot - kidolgozza és az Országgyűlés elé terjeszti a felsőoktatás mennyiségi, tartalmi, regionális fejlesztésének fő irányait, az ehhez szükséges jogi, pénzügyi feltételeket és fontos ja vaslatokat." Hát ez lenne a felsőoktatásfejlesztési törvény, amiről beszélünk, és én azt hiszem, hogy e felsőoktatásfejlesztési törvény helyett született egy országgyűlési határozat, ami valójában nem felel meg ezeknek az igényeknek. Hadd utaljak arra, a mit képviselőtársam elmondott a kisebbségi vélemények kapcsán. Két kérdés merül fel az országgyűlési határozatról. Az egyik a jogi szempont, a másik pedig a tartalmi. Jogi kérdésekben ma sem látom világosan a helyzetet, hiszen Vastagh Pál képviselőtársam t erjesztette be azt a javaslatot, hogy a felsőoktatásról törvény szülessék. Ezt 95 százalékban fogadta el az előző parlament. Én úgy tudom, hogy jogászok ültek akkor is, ma is itt. Ugyanakkor, miközben megkaptuk a minisztériumnak egy általános állásfoglalás át, hogy ennek az országgyűlési határozatnak a tartalma nem szabályozható törvényben, senki nem mondta, hogy nem készíthető el a felsőoktatás fejlesztéséről törvény. És hogy mennyire senki nem gondolta ezt komolyan, erre jellemző az, hogy a magyar kormány 1995ben az 1023as határozatában a felsőoktatási fejlesztési törvényről beszél. Ezt a határozatot, kormányhatározatot Horn Gyula miniszterelnök úr írta alá. És arra a kérdésemre, hogyan lesz a kígyóból giliszta, vagyis a törvényből országgyűlési határozat , miniszter úr a következőt mondta: "Mert az Igazságügyi Minisztérium véleménye szerint, amit ebben az évben fogalmazott meg - itt van a kezemben ez a vélemény - e tárgykör jogszabályban nem rendezhető." Az Igazságügyi Minisztérium véleménye azóta napvilág ot látott. De Zlinszky János alkotmánybíró véleménye is napvilágot látott, amiben közli: Az országgyűlési határozat azokra nézve kötelező, akik az Országgyűlésnek közvetlenül alá vannak rendelve. Jelen esetben saját magára, a saját adminisztrációjá ra, irodájára. Tűzhet maga elé egy törvényhozási programot, határozatban megfogalmazva, de csak annyiban kötelezi, hogy ezzel foglalkoznia kell. A felsőoktatást nem szabályozhatja határozat által, mert a felsőoktatás nincs az Országgyűlésnek alávetve, ahho z törvényt kell hoznia, hogy bárkire nézve is kötelező érvényű
