Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA, az MDF
100 legyen. Egy biztos: az országgyűlési határozat nem helyettesíti, nem válthatja ki a felsőoktatási törvénytervezetet. Még két mondatot hadd mondjak az előzményekről. 1992ben készült el A felsőo ktatás fejlesztése 2000ig című program, határidőkkel, pontos témamegjelölésekkel. (11.40) '92 óta a rektori konferencia, a főigazgatói konferencia, egyetemi oktatók, kutatók, az OECDországok vezető miniszterei, államtitkárok tárgyalták Budapesten, tárgy alták Párizsban, tettek javaslatokat, segítették a magyar művelődési kormányzat munkáját. Ez a segítség nem fejeződött be akkor, amikor kormányváltás történt, hiszen '94 második felében és '95ben is szakemberek jöttek Magyarországra, hogy segítsék a felső oktatás fejlesztését. Fodor Gábor miniszter úr azt mondta, hogy ennek a munkának folytatása az, ami ma megjelenik a parlament asztalán. Én ezzel nem értek egyet, de talán jobban meggyőzöm képviselőtársaimat akkor, ha nem a saját szavaimat, hanem a '94. évb en alakult új kormány első felsőoktatási helyettes államtitkára szavait idézem. Csirik János írta Fodor Gábor miniszter úrnak: "A sajtóban megjelent egyes hírek szerint az április 7ei találkozón előterjesztendő tervezet az általam előkészített, a Világban k, az OECD és az Európa Tanács szakértőivel véleményeztetett, a főigazgatókkal és rektorokkal több alkalommal egyeztetett felsőoktatási fejlesztési törvény elvein alapszik. Szeretném miniszter urat, továbbá a találkozó résztvevőit arról tájékoztatni, hogy az országgyűlési határozattervezet az általam előkészített fejlesztési tervezettel lényegesen különböző megközelítést választott, így nem tekinthetem az általam végzett munka folytatásának. Úgy vélem, hogy a határozattervezet csupán általános megfogalmazás okat tartalmaz, hiányoznak a döntési pontok, megoldási javaslatok, a struktúraváltás irányai és többek között a változtatáshoz szükséges finanszírozási feltételek. Véleményem szerint a fő irányokat az országgyűlési határozattervezetnél sokkal részletesebbe n, pontosabban megfogalmazva a parlamentnek kell elfogadnia. Nem értek egyet azzal, hogy ez a kormány hatáskörébe kerüljön." Azt kell hogy mondjam, mi egyetértünk a volt helyettes államtitkár úrral: nagyon pontosan megfogalmazta, hogy ez a határozatterveze t nem alkalmas arra, amire készült. Mi is van ebben a határozattervezetben? Egy pár gondolatot hadd mondjak el általánosságban a részletes vita előtt. Az első részben definíciók vannak: mi a minőség, mi a nyitottság, mi a szabad választás, a méltányos tehe rviselés, az elszámolhatóság, az autonómia és a többi. Ezek a definíciók egyfajta képet adnak a felsőoktatásról vagy a felsőoktatás eme fogalmairól. Én úgy gondolom, hogy a Magyar Országgyűlésnek nem feladata, hogy definíciókkal foglalkozzon. Nem feladata különösen akkor - és nem biztos, hogy elfogadható különösen akkor , amikor az a miniszter nyújtja be, aki már megsértette egyszer a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Nem hiszem, hogy az esélyegyenlőségről lehetne itt beszélni akkor, amikor úgy vezet tek be tandíjat, hogy nincs kompenzáció, nincs hitelrendszer, és ma még felmérhetetlen az a hatása, ami az elkövetkezendő időszakban egyeseket - és nem is keveseket - el fog fordítani a felsőoktatás területéről, vagy eltántorít, hiszen nem tudják megfizetn i. És nagyon nehéz a versenysemlegesség definícióját elfogadni, amikor ez a parlament volt az, ahol komoly vita folyt arról, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények finanszírozása végre eléri azt a szintet, amit az állami intézményeké. Úgy gondolom, hogy ezen definíciókról érdemes az oktatási bizottságban beszélni, érdemes tudósokkal, egyetemi oktatókkal véleményt cserélni, de ezt egy országgyűlési határozatban fölösleges megtenni, és azt hiszem, a fórum is alkalmatlan erre. A következő három oldalban, am i az egész felsőoktatás fejlesztéséről szól, tizenöt pontban foglaltatik össze, hogy mit gondol a kormány a felsőoktatás fejlesztéséről. Hadd emeljek ki néhányat, és hadd mondjam el, hogy miért nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy ezt elfogadja a parlament! Az első a hallgatói létszám növelése. És most nyugodtan megkérdezhetik: mi a problémája az ellenzéki képviselőknek, vagy mi a problémája a Magyar Demokrata Fórumnak, hiszen mi is
