Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
950 Hasonlóképpen az az állítása, amit sajnos most Rott Nándor képviselőtársunk is megismételt, hogy ez a megoldás pozitív diszkriminációt jelent, egyetlenegy dologról tanúsk odik: nem tudja, hogy mi az, hogy pozitív diszkrimináció. Amióta közgazdászok, szociológusok, társadalomtudósok évtizedek óta a pozitív diszkrimináció kifejezést használják, ezen azt értik, hogy az állam, a társadalom olyan megoldásokat alkalmaz a szociáli s rendszerben, az adórendszerben és egyebütt, amellyel a gyengét segíti az erősebbel szemben. Ezt hívják évtizedek óta pozitív diszkriminációnak. Aki azt hívja pozitív diszkriminációnak, ami az erősebbet hozza jobb helyzetbe a gyengébbel szemben, az csak a saját tájékozatlanságáról ad tanúságot. Én mindenesetre nagyon megörültem annak, hogy ma Rott Nándor képviselőtársunk, egykori közgazdász kutató kollégám is szót kért ebben a vitában, mert megnyugtatott abban a tekintetben, hogy a Független Kisgazdapártna k azért van szakmai mondanivalója is erről a törvényjavaslatról - ha erről a vezérszónoklat nem is tudott meggyőzni. Sok mindennel nem érthettem egyet abból, amit elmondott, sok mindennel egyetértettem, ez mindenesetre - attól függetlenül, hogy egyetértünke vele - arról szólt, amiről a törvényjavaslat szólt, ellentétben azzal, amit Torgyán képviselőtársunk a múlt héten itt elmondott. Ahhoz, amit Rott képviselőtársunk most elmondott, csak egyetlenegy megjegyzést tennék. Magyarországon már ma is több mint fé lmillió forint alapú bankkártya van forgalomban, tehát nem mondható el, amire ő is és korábban Torgyán József is célzott, hogy itt egy szűk kört akarnának kedvezményezni, annak ellenére, hogy nem is olyan hosszú ideje van mód ilyen bankkártyák kiváltására. Én bizonyos vagyok abban, hogy néhány év alatt még szélesebb körre fog ez kiterjedni. Azt is hadd tegyem hozzá, hogy ebben az évben és a múlt évben is összesen mintegy másfél millió embert váltott egyáltalán valutát Magyarországon a valutakiváltó helyeken , tehát nincs szó arról, hogy ez a megoldás lehetetlen helyzetbe hozná a lakosság többségét, miközben én magam is egyetértek azzal, és egy héttel ezelőtt a vezérszónoklatban elmondtam, hogy célszerűbbnek tartanám, ha ez a korlátozás nem működne. A másik ve zérszónoklat, amire nagyon röviden szeretnék visszatérni, a Fidesz részéről tegnap elhangzott vezérszónoklat, amely kétségtelenül arról szólt, amiről a törvény. Tehát az a vezérszónoklat a devizatörvényről szólt, ehhez fűzött érdemi megjegyzéseket. Azt gon dolom azonban, a Fidesz vezérszónoklatából nem vált világossá, hogy mi a Fidesz álláspontja a törvényjavaslattal kapcsolatban. Egyfelől ugyanis azt javasolta a Fidesz vezérszónoka - és én ennek örülök, mert egyetértek vele , hogy szűnjön meg a 800 dolláro s keret - nem az, hogy lehet 800 dollárnyi valutát váltani, hanem az a korlátozás, hogy Magyarországon a bankokban csak 800 dollárnyi valutát lehet átváltani. Örülök annak, hogy a Fidesz is egyetért kivételesen azzal, amit egy héttel korábban az SZDSZ vezé rszónokaként ugyanerről a kérdésről elmondtam. Csakhogy mást is állított Varga Mihály képviselőtársunk a vezérszónoklatában. Azt állította, hogy ma Magyarországon egy liberális devizatörvény még nem időszerű. Ezzel kezdte a vezérszónoklatát. Azt gondolom, hogy a két állítása nincs köszönő viszonyban egymással. El kellene döntenie, hogy vagy liberális elveinek megfelelően támogatja azt, hogy a devizagazdálkodást, a külföldi pénzhez való hozzájutást a magyar állampolgárok számára szabaddá tegyük - ezt gondolo m, szívesen teszi, mert ez egy népszerű javaslat, lehet ezt mondani, én egyet is értek vele , de akkor nem lehet azt mondani, amit pedig azért mond, mert szeretné a kormányt ebben a tekintetben is bírálni, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem járul hozzá a gazdaság stabilizálásához, és ezért nem időszerű ez a javaslat. Így tehát Varga Mihály barátom két lelke kibékíthetetlenül összeütközésbe került egymással. Ő azt állította, hogy nem időszerű ez a javaslat, mert nő a külkereskedelmi és fizetési mérleg de ficitje. A tények ezt nem támasztják alá: Magyarországon ebben az évben bizonyosan jóval kisebb lesz a deficit, mint tavaly volt. A megelőző két évben, tehát az MDFkormány által meghatározott két évben, '93ban és '94ben növekedett rohamosan a fizetési m érleg deficitje, és ebben az évben,