Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
949 Következésképp: azok az érdemi kritériumok csak azok a rosszul definiált, korlátlan tág kaput ny itó lehetőségek lehetnek, amelyeket az előbb felsoroltam. (12.40) Tehát mi marad akkor a döntési kritérium: a nemzetgazdasági érdek gumifogalma, mert ebbe mindent bele lehet magyarázni vagy a kérelmező körülményeinek a mérlegelése, ami pedig teljesen szubj ektív és akár ellentétes lehet a népgazdasági érdekkel is. A Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan ilyen kontrollálhatatlan, a felelősséget és a döntések indokoltságát megfoghatatlanná tevő törvényjavaslat. Ugyanakkor azt is kénytelen vagyok megál lapítani, hogy a törvényjavaslat készítői vagy teljességgel szakszerűtlenül jártak el, vagy szándékosan ellenőrizhetetlen deviza- és ezzel gazdaságpolitikai hatalmi centrumot kívántak kialakítani, egy újabb pénzügyi hatalmi centrumot. Véleményem szerint a szakszerűtlenség és a hatalmi koncentrációra irányuló mozgás együttesen jellemzi a kormány politikáját, és a most tárgyalt törvényjavaslat is példa erre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Meg adom a szót Bauer Tamásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Minthogy a múlt heti vezérszónoklatok időtartama a szokásosnál is rövidebb volt, szeretném kihasználni ezt a lehetőséget arra, h ogy néhány megjegyzést fűzzek a devizatörvény vitájához a Szabad Demokraták Szövetsége nevében. Minthogy a vezérszónoklatok elhangzottak, ezúttal mint kormánypárti képviselőnek módom van arra, hogy az ellenzéki vezérszó noklatokban hallottakhoz fűzzek néhány megjegyzést, elsősorban ahhoz, amit az ellenzéki vezérszónoklatokban a törvényjavaslat lényeges kérdéseiről hallottunk, hiszen az általános vitában erről kell beszélni. Két vezérszónoklathoz szólnék. Elsőként a Függet len Kisgazdapárt vezérszónokának előadásához, amely kétségkívül igénybe vette a rendelkezésre nem túl hosszú időt, de magáról a beterjesztett törvényjavaslatról nem sokat mondott. Sok mindent hallottunk a múlt héten Torgyán Józseftől, csak a devizatörvényr ől keveset. Abból, amit ő itt egy héttel ezelőtt elmondott, az tűnt ki, hogy egészen alapvető kérdésekkel nincs teljesen tisztában. Én erre - az időkímélés miatt - csak két példát hoznék Torgyán József vezérszónoklatából. Azzal a megoldással kapcsolatban, amit a törvényjavaslat javasol annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok külföldön szabadon átválthassák forintjukat külföldi pénzre, ezzel a bizonyos bankkártyán alapuló megoldással kapcsolatban, Torgyán József képviselőtársunk azt a meglepő állítást m ondta itt el a tisztelt Házban, hogy ez a pártállam szellemét hozza vissza. Ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, hogy amennyiben a bankkártyához a magyar állampolgárok a Mérleg utcában, a Bem téren, a Belgrád rakparton vagy akár a Köztársasá g téren juthatnának hozzá - mint ahogy a pártállami privilégiumokhoz valóban pártközpontokból és kerületi pártbizottságokon át lehetett hozzájutni , akkor ez az állítás megalapozott lenne. Valamennyien tudjuk azonban, hogy a bankkártyához a magyar állampo lgárok nem a Belgrád rakparton, nem a Köztársaság téren és nem a Mérleg utcában juthatnak hozzá, hanem a magyar bankok fiókjaiban. Minden magyar állampolgár hozzájuthat a bankkártyához, nem is túl sok pénzért, körülbelül annyiért, mint a világon mindenütt. Ez tehát azt jelenti, szó sincs arról, hogy ez a megoldás pártállami maradvány lenne, ellenkezőleg: a bankkártya alkalmazása a modern piacgazdaságban elterjedt pénzkímélő technika. Ez az állítás, amit Torgyán József képviselőtársunktól hallottunk, csak ar ról az egy dologról tanúskodik, hogy nem tudta egy héttel ezelőtt, hogy miről beszél.