Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat, valamint a vámtarifáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
930 hazai társadalmigazdasági adottságok, feltételek követelneke - ha átmeneti jelleggel is - olyan törvényi rendelkezéseket, amelyek hangsúlyozzák a még nagyobb autonómiát a vámpolitikában. A vámtarifatörvény kétséget kizáróan éppen keretszabályozás jellegéből adódóan a vámtarifa bizottság működtetésével a vámtételek felemelésére, csökkentésére, továbbá vámkontingens megállapítására, vámtételek felfüggesztésére kiterjedő hatáskörének biztosításával meglehetősen rugalmas, egyedi, esetenként eltérített vámpolitikai eszközök alkalmazását is biztosítja. Kérdés, hogy ez megfelelő megoldáse. Vagy pontosabban: kérdés, hogy ilyen felhatalmazás, amelyhez a törvényben a mozgástér kereteit kijelölő elvek nem kerülnek jóváhagyásra, mennyire lesz, mennyire lehet k onzekvens, mennyire lesz szektor- és szervezetsemleges, illetve mennyiben tudja a hazai gazdaság változó igényeit szolgálni. Úgy hiszem, és ebben valószínűleg egyetértünk, mindenki számára az lenne az igazán elfogadható megoldás, ha a törvény kiterjedne o lyan nem könnyű kérdéseknek a megválaszolására is, mint például, hogy milyen feltételek esetén kerülhet sor vámtételek felfüggesztésére, csökkentésére, emelésére. Nyilvánvaló, az is szabályozásra várna, hogy mire nem terjedhet ki kedvezmény, a vámkorrekció k mértéke milyen sávon belül mozogjon és mindezeken túl még a nemzetközi megállapodások diktálta mozgástér alapelveinek rögzítésére is szükség lenne. Ezekre az igen fontos kérdésekre, csak kevés szabályozást ad a törvényjavaslat, ezzel szemben nyilván szük séges, de nem elégséges módon meglehetősen köznapi kérdések törvényi hátterét írja le. Csak a példa kedvéért például preferenciahasábban feltüntetendő adat, tarifális besorolás, de hogy a tarifális besorolásnak melyek a legfontosabb szempontjai, azt már ne m érinti. A majdan kiadandó kormány- és miniszteri rendeletek és a törvény illetékességi területeinek kidolgozása is, úgy érzem, elmélyültebb áttekintést igényelne. Az pedig már igazán csak korrigálható tartalmi részletkérdés, hogy a vámtarifa törvényjavas lat 3. §a a vámtarifa tartalmát nem azonosan határozza meg a vámtörvény 12. §ában rögzített leírással. Korrekcióval ez is kiküszöbölhető. Tisztelt Képviselőtársaim! A vámtarifaszám struktúrája a napi gyakorlatban igen bonyolultnak tűnik, még akkor is, ha ezekhez a pénzügyminiszter részletes leírást, vámtarifamagyarázatot tesz közzé. A jogszabályok bonyolultsága, többszintűsége nehezíti, bonyolítja a vámtarifarendszer megértését, átláthatóságát, de nehezíti a betartását és ellenőrzését is. Az sem pusztán formai kérdés, hogy a vámtételeket pontosító rendeletalkotás során az ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyminiszter mellett a földművelésügyi tárcának csak a szokásos államigazgatási egyeztetési, nem pedig rendeletalkotási szerepkör jut. Az imént elmo ndottak következtében nem állapítható meg kellő bizonyossággal, hogy a vámtarifa majdan meglehetősen nagy szabadságfok mellett működő mechanizmusa védie a belföldi piacot, a hazai termelést, ösztönzie a műszaki és a technikai fejlesztéseket. Arra sem ad - legalábbis számomra nem ad - garanciát a törvényjavaslat, hogy az inflációellenes törekvések céljait mennyiben fogja szolgálni a vámtételek konkrét mértékeivel, illetve a belföldi árak le- vagy felfelé elmozdulására gyakorolt hatásain keresztül. (11.00) (A jegyzői székben Boros László helyét Nahimi Péter foglalja el.) S éppúgy bizonytalanul ítélhető meg, hogy a költségvetés bevételi érdekeltségeit hosszú távon milyen mértékben és milyen irányban fogják az intézkedések szolgálni. Összességében tehát sajnál atos módon azt kell megállapítani, hogy mind a vámtarifatörvénytervezet, mind a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat adós marad az ország által alkalmazni kívánt vámok összességének összefüggő, koncepcionális szabál yozásával. A vámeljárás és vámigazgatás kérdéskörének szabályozása ezzel szemben széles körű és alapos. A vámigazgatás újraszabályozása több ponton is előremutató és támogatandó előírásokra épül. Ilyennek tekinthető a vámbiztosíték és zálogjog megerősítése az állam vámbevételeinek biztosítása
