Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF):
10 Az SZDSZ nem fogadta el és nem is tudja elfogadni a kormány ezzel kapcsolatos eddigi döntését, amely ellentmond egyébként a koalíciós megállapodásnak. Nem kétséges - és ebben nincs vita a koalíciós partnerek között , az önkormányzatok pénzügyi működése átfogó reformra szorul. De addig, amíg ez az átfogó reform nem készül el, nem jutunk egyetértésre az átfogó reformban, úgy véljük, nem szabad az önkormányzati gazdálkodás részleteinek módosítgatásaival zavart okozni. Az SZDSZ a koalíció további sorsa szempontjából is alapkérdésnek tekinti az önkormányzatok önállóságának, működőképességének biztosítását, és ez nem csak a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának, a bizonyos 35 százaléknak az ügye, hanem a működési költségek egészéről is szó van. Tudjuk, tapasztalatból is, a koalícióra kígyót, békát kiáltók többsége is titokban reménykedik a koalíció fennmaradásában, már csak azért is, mert a parlamenti ellenzék józanabb része tudja, hogy nincs felkészülve például a kormányzásra... (Zaj a jobb oldalon.) .., az a része, amelyik meg azt hiszi, hogy felkészült, az a legfelkészületlenebb. (Taps és nagy derültség a bal oldalon.) Minden, az ország sorsáért és így a koalíció sorsáért érzett felelősségünk tudatában vagyunk k énytelenek itt, az őszi parlamenti szezon nyitányakor elmondani: rövid időn belül szeretnénk - és ebben összhangban van a véleményünk koalíciós partnerünkkel - megnyugtató biztosítékot teremteni a koalíción belüli, mostanihoz hasonló konfliktusok elkerülés ére. (15.40) Azt is szeretnénk azonban világossá tenni: akkor is véget kell vetni a koalíció - ahogy mondják - veszekedéseinek, ha ez nem oldható meg. Csak éppen annak nyílt bevallásával, hogy együtt nem megy. Ezt ki kell mondanunk, mert az őszinte beszéd nemcsak a koalíciós pártok belső ügye, hanem az ország érdeke is. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Iván frakcióvezető úrnak, az MDF frakcióvezetőjének. DR. SZABÓ IVÁN (MDF) : Elnök Úr! T isztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Relatíve nehéz helyzetben vagyok, mert koalíciós partnerek vitájába nem illik kívülről beleszólni. Mégis, azt hiszem, reagálni kell elsősorban miniszterelnök úr néhány felvetésére, reagálni kell erre a belső vitára, mert azt hiszem, az ellenzéknek ebben a helyzetben valóban kiélezetten fontos a szerepe. Fontos, hogy - józanul mérlegelve a történteket - hogyan viszonyul egyes kérdésekhez. Azt hiszem, a Magyar Demokrata Fórum az elmúlt időszakban igyekezett - a dolog valódi tar talmát tekintve - a vitás kérdésekben konstruktív álláspontot elfoglalni. Fájdalmas számunkra, hogy amikor a leginkább úgy éreztük, konstruktívak vagyunk, akkor kaptuk azt a vádat, hogy obstrukciót folytatunk a kormány stabilizációs programja ellen és dema gógiával akarjuk lesöpörni az országjobbító szándékokat. Kérdezem a tisztelt Házat, ki a konstruktív? Az, aki a szakadék szélén álló emberen egy nagyot taszít, hogy essék bele, vagy az, aki igyekszik visszafogni? Az az obstrukciónak nevezett és minősített vitáról - amelyet mi a parlamentben folytattunk - utóbb bebizonyosodott: ahol a vitánk valóban komoly volt, ott az utolsó mondatig a konstruktív ellenzéknek adott igazat az Alkotmánybíróság. Jobb lett volna nem beleugrani abba a szakadékba, amelyből nem a parlamentnek, hanem egy magasabb jogi testületnek kellett a kormányt visszarángatnia. (Taps az MDF, a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) Azt hiszem, a jövőre nézve is alapvetően az a célunk és a szándékunk, hogy minden esetben, amikor azt látjuk, hogy az orszá g sorsát, pénzügyi stabilitását előrevivő kérdésekről van szó, a
