Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
875 vagy vannak. A természetvédelmi parkok vonatkozásában megfelelő kategóriák vannak, amelyet európai ajánlások, törvények is szabályoznak. Nálunk a természetvédelem alá vonha tó területek körére vonatkozóan pillanatnyilag nem hiszem, hogy olyan szabályozás van, hogy a jelenlegi kormány vagy szakhatóság meg tudná mondani, hogy mely területek kerülnek vagy kerülhetnek a természetvédelem körébe. Egyrészt utalok arra, hogy az elmúl t évtizedek során az éghajlati viszonyaink is megváltoztak, mindazok a vizes területek, az úgynevezett tocsogók régen kiszáradtak, az ott élő madárvilág messze elköltözött vagy faja már nem is látható vagy nem található Magyarországon. A másik gondom: úgy ítélem meg, hogy a mostani kisparcellás területeken a természet védelme sokkal jobban biztosított, mint egy gépesített nagyüzemi gazdálkodás esetén. A természetvédelemmel kapcsolatos gondom, hogy nem azok szennyezik a természetet, környezetünket, akik a fö ldek tulajdonosai vagy használói, hanem e körön kívül lévők, akik - úgy ítélem meg - magatartásukkal a környezetvédelmi törvény hatálya alá tartoznának. Korábban kifogásom volt a környezetvédelmi törvénnyel is, hogy nincs megfelelő felelősségi rendszere. H a valakit nem lehet neveléssel, megelőzéssel, akkor legalább büntetéssel kell rászorítani a környezet védelmére. Én úgy ítélem meg, a jelenlegi szabályozás azokat a személyeket bünteti, akik a területen élnek és érintettek a természet védelmében, nem pedig a majdani vagy a korábbi természetet szennyezőket. Esélyegyenlőséget kell adni a kisajátító vagy természetvédelmi hatóságnak és az ott élő tulajdonosoknak vagy használóknak. Gondolok itt arra, hogy miután a törvény bizonyos korlátozásokra utal - a művelés korlátozására , azt egyoldalú jognyilatkozatokkal is meg lehet tenni, sőt, ha a tulajdonost behívják az érintett hivatalba, félelmében mindenféle eléje tett nyilatkozatot aláír, amely ellen nyilvánvalóan később apelláta már nem lehet. Félnek az emberek e gy ilyen nyilatkozat megtételétől, nyilvánvalóan mégis megteszik. Gondom van továbbá - és aggályosnak tartom - a természetvédelem alá vont tanyákkal. Az elmúlt időszak alatt is a természetvédelmi területeken lévő tanyák esetében már elrendelte a hatóság a felújítást, vagy ha a tulajdonos kért felújítási lehetőséget, a természetvédelmi hatóság írta elő, hogy a tető csak nádból lehet vagy milyen esetleges felújítási munkát végezhetnek az ott lakó személyek. Ma a legdrágább építőanyagok egyike ma nyilvánvalóan a nád - a későbbiek során az ezzel kapcsolatos aggályaim fennmaradnak. Ugyanakkor úgy ítélem meg, ha a korlátozások és kisajátítások tízéves intervallumban kerülnek meghatározásra, és a parlament előtt elfogadásra kerül ez a törvényjavaslat, nagyon sokan elvándorolnak az érintett természetvédelmi területekről, elnéptelenedik a terület, tehát nem lesz egy népességfenntartó erő - éppen az ellenkező hatást fogja kiváltani a törvény. További aggályaim vannak azzal, amikor egy adott területet mentesíthet a mini szter, vagy a kivételek közé szoríthatnak egyegy adott esetet. Én azt hiszem, hogy ezek a kivételek - mint már annyiszor - nem azoknak az embereknek nyitnak, illetve zárnak be kiskaput, akik a területen élnek, tulajdonosai vagy használói a területnek. A k isajátítás mellőzése esetén a korlátozások elrendelésével is további aggályom van. Az a hatóság rendeli el a korlátozást, amelynek érdekében áll a korlátozás elrendelése. Én úgy hiszem, ezt nem lehetne egy törvénybe belefoglalni, tudniillik egy független s zakértőnek kellene megállapítania a korlátozás mértékével arányban lévő hátrányt vagy az úgynevezett kárt. Ha megállapítják a kárösszeget iksz forintban, tíz évig ugyanez a hátrány fogja kísérni a tulajdonost a kisajátítási időpontig. Infláció van, tíz éve n belül az ott termelt növényeknél esetlegesen áremelkedések, egyebek is lehetnek, tehát teljes hátrány, esélyegyenlőségnélküliség van e törvényjavaslatban. További aggályom e törvénnyel kapcsolatosan: amíg a hatóság tízéves intervallumot kap, hogy kisajá títhasson egy bizonyos természetvédelmi területet, addig a tulajdonosnak 90 nap áll
