Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
876 rendelkezésére a korlátozás elrendelésétől, hogy nyilatkozzon: kérie az érintett terület kisajátítását. Úgy hiszem, hogy itt sincs megfelelő esélyegyenlőség a hatóság és a tulajdonosi érdekek között. Azt hiszem, ha ezt a törvényjavaslatot összevetnénk a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseivel vagy más jogágakkal, nyilvánvaló ellentmondást kellene felfedezni benne. A földalapba ki nem jelölt területek öt éven belüli kisa játítása. Miért kell öt vagy tíz éven belül kisajátítani? Előbb meg kellene mondani azt, hogy az érintett terület valóban a területvédelem alá tartozóe vagy tartozóvá válike, tudniillik így tudnának a tulajdonosok az érintett területen beruházni, tervezn i gazdálkodásukat. Azt hiszem, ha a pénzügyi fedezethez kötjük az egész természetvédelmet, akkor nem biztos, hogy egy egészséges, jó törvény fog születni. Valami más megoldást kellene keresni vagy valamilyen más eljárás keretébe utalni. Utalás történik a t örvényben az úgynevezett természeti károk megelőzésére. Valóban - mint ahogy a képviselőtársaim is kitértek rá - tág fogalom, hogy milyen károkra kíván utalni vagy milyen károkat akar e körbe belevonni az előterjesztő. Vajon a korlátozás alatt, amikor még a tulajdonosé a föld, de a rendelkezési jog egy része már a hatóságé, ki viseli harmadik személyekkel szemben az esetleges szennyeződést vagy a bekövetkezett kárt? Nyilvánvalóan ezt össze kellene mérni vagy össze kellene vetni a környezetvédelmi törvénnyel . A törvényjavaslat célját maga az Alkotmánybíróság fogalmazta meg. Én úgy hiszem, hogy ez a törvényjavaslat ezen jóval túlmegy, és szélesebb körben rendelkezik olyan dolgokról, amelyre az Alkotmánybíróság nem is utal. (19.20) A másik dolog. Mi lesz a kisa játított földekkel? Ki figyeli ezt a területet? Vajon a természet védelmét ember - vagy nem tudom ki - fogja végezni? Ha egy tulajdonos nem tud vigyázni a földjére, kérdezem, egy bérlő vagy egy idegen mennyiben tud jobban a környezetére vigyázni. Nem tudom , mi lesz a tulajdonjogi sorsa a kisajátítás után. Mert egy ideig a magyar állam tulajdonában marad. Felvetődik a kérdés, meddig? Eladhatók leszneke ezek a kisajátított földek? Azt hiszem, hogy azok az emberek, akik ott élnek, vagy ott éltek évtizedekig v agy századokig e területeken, vigyáztak erre a területre, az ott élő madarakra, növényekre egyformán. Nélkülük a törvényjavaslat megtárgyalását aligha lehet úgy megoldani, hogy ebből maga a környezet és az ember egyformán profitáljon. Úgy hiszem, természet védelem csak ott képzelhető el és ott van, ahol vannak tulajdonosi érdekek is. A magyar állam tulajdonában levő földeknél az elmúlt öt évtized, illetve az elmúlt öt év alatt - kérem - láthattuk, hogy mennyire nem vigyáztak erdőinkre, mennyire nem vigyáztak magára a természetre. Azt hiszem, ha összevetnénk a kisajátítási törvénnyel, akkor egyértelműen állapíthatnánk meg tulajdonosi oldalról, hogy ez a törvényjavaslat így, ilyen formában nem alkalmas megtárgyalásra. Egyébként ezt a törvényjavaslatot én magam is pozitívnak és nagyon hasznosnak tartom az ember és a természet védelme és előnye szempontjából. Ennek ellenére azonban tulajdonosi oldalról elég sok hibát rejt magában e törvényjavaslat, és én úgy hiszem, hogy ezt módosító indítványokkal sem lehet olyan ná tenni, hogy megfeleljen a természet, az ember érdekeinek és a tulajdonosi érdekeknek is egyaránt. Annál is inkább nem, mert a természetvédelem körében erdők, nemzeti parkok, szántó, rét és más művelési ágú területek is találhatók. Nyilvánvalóan ezek a t erületek az ország különböző részein terülnek el, tehát ezért tartottam volna szükségesnek előbb meghatározni a természetvédelem fokozatait vagy rendjét és ezt követően indítani meg a természetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás módosítását. Tudniillik meg kell ismerni az embereknek, az ott élő embereknek, hogy mely területek kerülnek majdan korlátozás vagy védettség alá. Tudniillik amíg nem kerül védettség vagy korlátozás alá, addig ezek a területek szabadon adhatók, vehetők. Ezeket a tulajdonosokat, a z új
