Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
851 ha nem tartanak a leértékeléstől, az inflációtól és nem éreznek kényszert a stabilabb valuták iránt. A konverti bilitás kérdése tehát szorosan összefügg a gazdasági növekedés iránti lakossági bizalommal. Nos, én úgy hiszem, ebből a szempontból a törvényjavaslat beterjesztése a legrosszabb időben történik. Ma a lakossági bizalom teljes hiánya tapasztalható a kormány gazdaságpolitikája iránt. Kapkodó és átgondolatlan lépések sorozata vezetett oda, hogy az infláció 18ról 30 százalék fölé kúszott, és a lakossági várakozások még ennél is magasabbak. A stabilizációsnak nevezett kormánycsomag érdemi hatást nem tudott gyako rolni a gazdaságra, hiszen amellett, hogy a külkereskedelmi mérleg rosszabb a tervezettnél, az export versenyképessége alig javult. Év végére 3 milliárd dollár fölötti lesz a folyó fizetési mérleg hiánya, eközben csökken a külföldi tőkebeáramlás. A bekövet kezett reáljövedelemváltozást - csökkenést - a lakosság nem fogyasztása visszafogásával, hanem megtakarításai fölélésével próbálja kompenzálni. A csúszóárfolyamrendszer bevezetése kétségkívül segítette a devizaspekuláció megszüntetését, azonban az inflác ió magas szintje állandó soron kívüli leértékelési várakozást jelent a vállalkozások és a lakosság részéről. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a kormány lépései rontották a konvertibilitás feltételeit, és a devizatörvény jelenlegi formája kétségessé tesz i a várt hatásokat. Tisztelt Ház! Ugyancsak bizonytalanok a devizatörvény technikái. Államtitkár úr expozéjában utalt arra - úgy fogalmazott , most megvalósul, hogy akinek forintja van, annak devizája is van. Rögtön pontosítanám államtitkár úr kijelentésé t, hiszen a törvényjavaslat szerint csak akinek bankkártyája van, annak lesz devizája. A beterjesztett szabályozás szerint továbbra is fennmarad a 800 dolláros keret, a valutalap, a kiviteli engedély. Így az átlagpolgárok többsége számára ezentúl is korlát ozás lesz érvényben; ezzel szemben a forint alapú bankkártyák külföldön szabadon kerülhetnének felhasználásra. Ilyen feltételek mellett a kereskedelmi bankok bankkártyaüzletágai valószínűleg virágzásnak indulnak, de nem látom be, miért kell burkolt formáb an támogatni a többségében állami tulajdonú kereskedelmi bankok bankkártyaüzletágát. Ezért a Fidesz parlamenti frakciója javasolni fogja, hogy a magánszemélyek által kiváltható külföldi pénzmennyiség korlátozását a kormány a törvényben szüntesse meg. A tö rvényjavaslat további hibájának tartom, hogy a devizagazdálkodáshoz kapcsolódó hatósági jogkör túl sok úgynevezett diszkrecionális, saját hatáskörbe utalt elemet tartalmaz. A jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is hiányoznak azok a szabályok, amelyek a saját hatáskörben fenntartott jogok gyakorlását törvényi szintű feltételek közé szorítanák. A törvényjavaslat például megszünteti azokat a kedvezményeket, amelyeket a vámszabadterületi társaságok élveztek, viszont kivételt enged - nemzetgazdasági érdek alapján - a kormány által jóváhagyott társaságok esetében. Más esetben természetes személy és szervezet továbbra is csak devizahatósági engedéllyel vehet fel külfölditől hitelt, de saját hatáskörben a devizahatóság külön engedélyt adhat a törvénytől eltérő módon történő hitelfelvételre. Az általános törvényi felhatalmazás ilyen jogkör gyakorlására nem megengedhető - véleményünk szerint - egy alkotmányos elvekre épülő gazdaságban. Végül szeretnék néhány szót szólni arról, hogy az ellenőrzés területén milyen ellentmondások várhatók. Raskó György képviselőtársam már korábban utalt arra, hogy a devizahatóságnak kijelölt Magyar Nemzeti Bank ma sem tárgyi, sem személyi feltételeit tekintve nincs abban a helyzetben, hogy állandó hatósági ellenőrzést végezzen. Márpe dig akkor, amikor a gazdasági bűncselekmények száma évről évre nő és egyre több olyan külföldi - főként keleteurópai - vállalkozás telepedik meg Magyarországon, ahol még nincs meg a hazai valuta konvertibilitása, kifejezetten veszélyes lehet az ellenőrzés hiánya. A kormány gazdaságpolitikája iránti bizalmatlanság együtt jár a forint iránti bizalmatlansággal, ami erősítheti a spekulációs törekvéseket. Ilyen helyzetben a devizatörvény hatálybalépésével létrejövő szabad átváltás hatékony ellenőrzés nélkül súl yos milliókba, milliárdokba kerülhet az adófizetőknek.