Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
841 Úgy gondolom, végre látnia kellene ennek a kormánynak, hogy ők nem kényszerpályán haladnak, hanem az önmaguk által választott tévúton, amelynek a termés zetes következménye az anyagi katasztrófa. Gaál Gyula azzal fejezte be a felszólalását, hogy hivatkozott egy általa szükségesnek vélt jelszóra: "Fizessenek több adót mások." Én úgy gondolom, kitalálhatott volna még egy jelszót: "Kormányozzanak a tehetséges ebbek." Köszönöm szépen. (Taps az FKGPfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót kétperces reagálásra Isépy Tamás frakcióvezető úrnak, KDNP. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Szeretném előrebocsátani, hogy sem felsőoktatási, se m pénzügyi szakember nem vagyok, de egy üzenetet meg tudok érteni. És az üzenet nem az volt, ami itt a felszólalásban elhangzott. Az üzenet az volt, hogy mi elfogadjuk a tandíjfizetési kötelezettséget, csak tessenek már tárgyalni velünk a kiegészítő tandíj vonatkozásában, az egész felsőoktatási rendszer vonatkozásában, ne tessenek minket szembeállítani az oktatókkal, ne tessék költségvetési bevételként kezelni a tőlünk beszedett tandíjat. Tehát nem az volt az üzenet, hogy na, most mi végképp szembeállunk va lakivel és megüzenjük a háborút, hanem az volt az üzenet, hogy tessenek már legalább elolvasni a mi javaslatainkat, tessenek már egyetlen pillantást rávetni, és leülni velünk tárgyalni. Az üzenetre kapták az elutasító választ. Én az üzenetet így értelmezte m, tehát nem mint olyan követelést, amely egyenesen ennek a kormánynak - Isten ments! - a megbuktatására irányul. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kónya Imre frakcióvezetőhelyettes úrnak, MDF. DR. KÓNYA IMRE (MDF) : Elnök Úr! T isztelt Országgyűlés! Ez egy kivételes lehetőség, hogy most a szabaddemokrata felszólaló után szólhatok, ugyanis eddig több alkalommal, amikor a tandíjkérdés napirend előtt itt e Házban szóba került, mindig úgy volt, hogy a szabaddemokraták frakcióvezetője vagy frakcióvezetőhelyettese szólalt meg utánam, és a megszólalásában mintegy mellékmondatban megemlítette, hogy egyébként a tandíjat a korábbi kormány vezette be, vagy a korábbi kormány határozta el. Tisztelt Országgyűlés! Most alkalmam van kiigazítani ezt a sommás megjegyzést. Amint itt, e házban helyet foglalók előtt nyilván nem titok, a tandíjkötelezettség a felsőoktatási törvényben lett meghatározva, de azzal, hogy csak abban az esetben lehet bevezetni, ha annak összes feltételei - a hitelkonstrukció k, a különböző konpenzációs lehetőségek - is ki lesznek munkálva. A korábbi ciklus alatt ez nem történt meg, ezért a korábbi kormányzat nem is vezette be. Ez a kormányzat vezette be, és az egyetemisták sem az ellen tiltakoznak, hogy ez be lett vezetve, han em az ellen, hogy így lett bevezetve; és hogy ebben az évben nem a felsőoktatásra fordítják, hanem kifejezetten a költségvetésre, tehát nem tandíjról van szó, hanem adóról, amelyet a felsőoktatásban tanulók szüleire vetettek ki. Ami pedig a tüntetéssorozat üzenetét illeti: azt hittem, hogy itt valóban egy elgondolkoztató és elgondolkozó, magába néző, tanulságlevonó hozzászólást hallhatunk. Azt hiszem, ennek itt lenne az ideje. Ugyanis meggyőződésem szerint ennek a tüntetéssorozatnak az az üzenete, hogy egyr e szélesebb rétegek veszítik el a bizalmukat a kormányzatban. Egy súlyos és egyre mélyülő bizalmi válságnak vagyunk tanúi, hölgyeim és uraim. Az emberek nem bíznak a kormányban, hogy az meg tudja oldani problémáikat, ezért mennek ki az utcára. Köszönöm szé pen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz.
