Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
839 Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbenve hallgattam Isépy Tamás képviselőtársunk adatszerű felsorolását arról, hogy a Filhar móniai Társaságot milyen méltánytalanság éri, és rajta keresztül az egész magyar zenei társadalmat és kultúrát milyen csapásban akarja részesíteni az MSZPSZDSZkormány. (Szórványos derültség a bal oldalon.) Én emlékszem arra az időre, amikor Dohnányi Ernő t még másként hallgattatta el a kommunista hatalom: a műveit is tiltott zenei listára vette fel. De azt hiszem, csöppet sem kevésbé hatékony az a módszer, ahogy most akarják Dohnányi Ernő műveit levenni a Filharmóniai Társaság műsoráról. Az államtitkár úr azt mondta, nem tudja a minisztérium rendszerességgel honnan előteremteni ezt a pénzt. Engedje meg, hogy egykét tippet adjak! (Szórványos derültség.) Ebben az évben összegyűlt - amint ezt Isépy képviselőtársunk felsorolta - 15 millió. Mi lenne, ha a Bokro sféle alapítvány végre hallatna magáról, és abból a 16 millióból, amit a miniszter úr utalt át az alapítványnak, 15 milliót a felesége átutalna? (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) Ehhez még hozzá lehetne tenni azt a 6 millió forintot, amit a Budapest Banknak kieszközölt 12 milliárd forint kapcsán jutalmul felvett a miniszter úr. De mi lenne, ha Szekeres Szabolcs is megtoldaná a fészekrakásához kapott 36 millió forinttal? Biztos vagyok abban, hogy a miniszter úr és Szekeres Szabolcs is nagynagy örömmel fognak a magyar kultúra javára áldozni - ezeket az összegeket esetleg nevesítve lehet a figyelmükbe ajánlani. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkeze tt Gaál Gyula frakcióvezetőhelyettes úr, SZDSZ. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Egyetemista és főiskolás csoportok demonstrálnak már egy hete a Parlament mellett. Nekünk, kormánypárti képviselőknek el kell gondolkodnunk ennek a tüntetésne k az üzenetén: követtünke el hibát, amikor támogattuk a tandíjfizetési kötelezettség bevezetését, és ha igen, akkor miben tévedtünk? És az önvizsgálatot el kell végeznie a ma ellenzékben lévő egykori kormánytöbbségnek is, amely két éve megszavazta ugyanez t, és az akkor is és most is ellenzéki Fidesznek, amely szintén a programjába emelte a tandíjat. (Dr. Szabad György: Más feltételekkel!) Az elemzés annál inkább szükséges, mivel a múlt héten csatlakozott a tüntető hallgatókhoz a Felsőoktatási Dolgozók Szak szervezete; de nem ők az egyetlenek, akiknek anyagi természetű követeléseik vannak. A vasutasok nagy publicitás mellett jelentették be menetrend szerinti nem csekély béremelési igényüket. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az Érdekegyeztető Tanácsban provokációnak minősítette, hogy a jövő évi költségvetési tervezet szerint a közalkalmazottak egyébként igen széles tábora nem kap állami garanciát az egységes béremelésre - ehelyett a költségvetési többletforrások mellett az intézmények racionali zálásából, megtakarításaiból felszabaduló többletek szolgálják a differenciált béremelés lehetőségét. Röviddel ezelőtt a tűzoltók vonultak a Parlament elé; a Független Rendőr Szakszervezet is demonstrációt fontolgat; s az elmúlt napok híre, hogy a katonati sztek is tüntetést helyeztek kilátásba. Általában világos, hogy a nyilvánosság elé lépő érdekcsoportok mit követelnek: több pénzt. Ami igazából zavarba ejtő, az az, hogy nem tudni: kitől? Ki a követelések címzettje? Látszólag a kormány, esetleg az Országgy űlés. De ez félreértés lehet, hiszen ezek a testületek nem termelnek jövedelmet, csak elosztják a gazdaság reálszférájában keletkezőt. Ha viszont szem előtt tartjuk, hogy itt csak elosztási harc van, akkor az is feltűnik, hogy a tüntetők transzparensei köz ül hiányzik néhány, szemérmesen el nem készített felirat. Olyanok, mint például: "Fizessenek több adót mások!" vagy "Több jövedelmet kell elvenni a nyereséges vállalkozásoktól, hogy mi megkaphassuk!"; vagy megint: "A többieknek..." - itt kinekkinek a néző pontja szerint ezek a "többiek" lehetnek pedagógusok, vasutasok, ápolónők, rendőrök vagy épp képviselők, tudósok, gyerekes családok, nyugdíjasok, szóval a többieknek - "... kevesebb is elég!"
