Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
827 jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem. (Taps.) ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Új képviselőtársunknak eredményes munkát és sok sikert kívánok az Országgyűlés és a magam nevében. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Ország gyűlés! A kormány megbízásából napirend előtt kíván szólni dr. Szabó Zoltán úr, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. Megadom a szót. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tiszt elt Ház! Mint önök előtt is bizonyára ismeretes, miniszterelnök úrnak és romániai kollégájának brünni tárgyalásai során megállapodás született egy szakértői kormánydelegáció Romániába látogatásáról tájékozódás és a román tanügyi törvényről történő tárgyalá s céljából. A delegáció 2829én látogatását megejtette, és kötelességemnek tartom, hogy erről a tisztelt Házat értesítsem. A delegációt a külügyminiszter úr kérésére Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitká ra vezette. Az utazást megelőzően a delegáció tagjai megismerték az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete álláspontját is. A román tárgyaló delegációt Romulus Pop oktatásügyi államtitkár vezette. A tárgyaláson jelen volt több román parlamenti k épviselő és szenátor is. Fogadták a delegációt a román kormány mellett működő kisebbségi tanács vezetői is, és programon kívül Liviu Mayer oktatási miniszter úr is. A programot záró követségi fogadáson pedig részt vett a külügyminisztérium államtitkára, Ma rcel Dinu úr is. Delegációnk három pontban ismertette azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket az új román oktatási törvény egyes helyei mind általános emberi jogi, mind pedig sajátosan kisebbségi jogi szempontból támasztanak. 1. A középfokon általában csak román nyelven folytatható szakképzés, a felső fokon a felvételi vizsgáknak - a magyar anyanyelvű pedagógusképzéstől és orvosképzéstől eltekintve - kizárólag román nyelven történő lehetősége, a nyolcadik osztály után megkövetelt úgynevezett képességi vizsg a román nyelvű túlsúlya mindösszesen olyan érdekeltségi rendszert teremthet, amely a kisebbségeket kifejezetten ellenérdekeltté teszi az anyanyelven történő oktatásban való részvétel iránt. 2. Egyes követelményeiben a törvény teljesíthetetlen feladatokat r ó pedagógiai értelemben mind az iskolára, mind a kisebbségi tanulóra. Ilyennek minősül például, hogy tízéves kortól a kisebbségi anyanyelven tanulók számára a román nyelvű követelményrendszer és tananyag maradéktalanul megegyezik a román anyanyelvű tanulók éval. A fokozatosság elvének teljes figyelmen kívül hagyása miatt a törvény következményei különösen a közepes vagy gyengébb képességű tanulókat, illetve a speciális oktatásban részesülőket hozza olyan helyzetbe, hogy teljesen kiszorulhatnak a tizenhat év utáni oktatásból. (15.10) Mindezeken túlmenően komolyan vizsgálni kell a törvénynek közvetlenül nem a kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit. E téren csak példaként emelném ki a tanügyi törvény által elemi fokon kötelezővé tett vallásoktatást, amely egyfel ől mindenkit vallásának állami intézményi keretben
