Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
626 DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Csak néhány mondatban szeretn ém indokolni az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító indítványt. Ugyanis az a helyzet, hogyha valaki ezt a szót meghallja, hogy szubszidiaritás, akkor vigyázzba áll és tiszteleg. Amikor alkalmazni kell, akkor megfeledkezik arról, hogy ilyen létezik - hog y annak a hatóságnak a hatáskörébe adja egy ügynek az elintézését, amelyik arra valóban hatáskörrel rendelkezik, és nem feltétlenül egy minisztérium hatáskörébe. Ha egyszer a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény 3. §a rendelkezik arról, hogy mit nem leh et védjegyoltalomban részesíteni, és a védjegylajstromozási eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik, akkor nem tudom, hogy miért nem lehet a szabadalmi hivatal hatáskörébe adni a címer védjegyként történő használatát, hiszen a védjegylajst romozásról ő rendelkezik. Miért kell ezt feljebb vinni egy fokkal, és az ipari és kereskedelmi miniszter hatáskörébe adni, aki védjegylajstromozással nem foglalkozik? Én ezért terjesztettem elő ezt a, kétségtelenül az alkotmányügyi bizottság és az előterje sztő által nem támogatott módosító javaslatot. És azért bízom benne, hogy a szubszidiaritás elve előtt azért, tisztelt képviselőtársaim... - noha olyan kevesen vagyunk, hogy ha mindenki megszavazná, akkor se kerülne be a módosító javaslat, mert ez a szavaz ati arány kevés lenne hozzá , de azért nyilvánvalóan, aki még erőt vesz magán, hogy még el is olvassa a jegyzőkönyvet, és a szubszidiaritáson elgondolkodik, akkor elgondolkodik azon is, hogy nem kellenee ezt valóban a Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköréb en hagyni. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem, kíváne még valaki szólni a most tárgyalt módosító javaslatokhoz. (Nincs jelzés.) Mivel további felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy az ajánlás 923. pontjait, valamint a 12. ponthoz kapcsolódóan a 34. pontban szereplő indítványt, továbbá a 25. és 27. pontok, valamint a 40. pont tárgyalását az Országgyűlés kapcsolja össze. Az összekapcsolni javasolt pontok a Magyar Köztársaság zászlajá nak használatáról rendelkeznek. Az indítványról kézfelemeléssel határoz a Ház. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés túlnyomó többsége az indítványt támogatja. Csapody Miklós képviselő úr neve a képernyőn - megadom a szót képvi selő úrnak. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint az előbb jeleztem, két módosító indítványom van még - mind a kettő a Magyar Köztársaság zászlajáról, illetve zászlóiról szól, e zászlók használatá hoz kapcsolódik. Az első az ajánlás 12. és 34. pontjában található, a második - zászlókról, közelebbről: honvédségi csapatzászlóról és a hadihajókról - pedig az ajánlás 10., 20. valamint 23. pontjában van ilyenfajta szétbontással beszerkesztve. A zászlóról és a zászlóhasználatról szóló részhez az 5. §hoz való csatlakozásomban voltaképpen egy szövegkiegészítést, illetőleg egy indoklást adok. A szakértők egy része azt mondja, hogy amikor idézem az alkotmányból azt a mondatot, hogy "A Magyar Köztársaság zászl aja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll.", valamint hozzáteszem azt a saját javasolt mondatot, hogy "A fehér sáv közepén a Magyar Köztársaság címere foglal helyet.", akkor itt egy burkolt alkotmánymódosításról van s zó. Nyilván ez az egyik lehetséges megközelítés. Az én álláspontom szerint azonban az még nem tekinthető burkolt alkotmánymódosításnak, ha egy általunk megalkotandó törvény szövegébe szó szerinti idézettel a hatályos magyar alkotmánynak egy, a tárgyhoz szo rosan hozzákapcsolódó mondata kerül. Ennek a javaslatnak tehát a lényege az, hogy a Magyar Köztársaság zászlaja három egyenlő szélességű sávjának függőleges használata esetén a Magyar Köztársaság címerét ugyancsak a fehér sáv közepén kell elhelyezni. A cím errel el nem látott zászló pedig a magyar nemzet jelképe - szemben az előbb említett köztársasági jelképpel , és a címerrel el nem látott zászló - amelynek a magyar nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából való használata elfogadott - egyének és
