Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Salamon László): - BUZÁS SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója:
618 "rendelettel szabályozhat" intézkedést tartalmaz. Amennyiben ez törvé ny, akkor ez egy megfelelő eljárási rendet mindenképpen feltételez. Természetesen mi is foglalkoztunk az apportproblémával. A mi megközelítésünk az volt, hogy a vámmentesség mint intézmény tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egyfajta előzetes lemondás a költségvetési támogatások alkalmazási módjaként. Mert ha valaki nem fizet valami után vámot és azt apportként behozza, akkor, mondjuk, a belföldi konkurenseivel szemben mindenképpen előnyt élvez. Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai integrációs bizot tság ebben a kérdésben sem híve egy általános tiltó megközelítésmódnak, hanem szeretnők, ha sikerülne kidolgozni egy olyan eljárási rendet, amely mérlegelési lehetőséget kínál, és esetleg esztendőről esztendőre még azt is a kormánynak, hogy a költségvetési törvénybe építse be azt, hogy mi az, amit apportálni célszerűnek látszik gazdaságpolitikai célok szolgálatában, és mi az, amit nem. Befejezésül szeretném megismételni tehát, hogy mi dolgozunk ezeknek a módosító indítványoknak az előkészítésén, és amennyib en sikerrel járunk, akkor azt természetesen a tisztelt Ház plénuma elé bocsátjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. FRANCZ REZSŐ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló T/1300. számú törvényjavaslatot a költségvetési és pénzügyi bizottság a szeptember 20ai ülésén megvi tatta. A törvény megalkotása szükséges, alkalmazkodni kell a megváltozott külső és belső viszonyokhoz. Míg 1988ban harminc külkereskedelemmel foglalkozó vállalat volt Magyarországon, addig 1995ben mintegy 130 ezer vállalkozás foglalkozik export, illetve importtevékenységgel. A külkereskedelemben résztvevők nagy száma miatt, valamint a megélénkülő külgazdasági kapcsolatokból adódóan megnövekedett a vámhatáron át lebonyolódó áruforgalom. Bizottságunk - feladatából adódóan - megvizsgálta a törvényjavaslatot abból a szempontból is, hogy a vámok beszedésének biztonsága megteremtődike, illetve a jelenlegi állapotokhoz képest növekszike. A kellő biztosítékok igénye a törvényjavaslatban megfogalmazásra került. Az előttünk lévő törvényjavaslat kerettörvény jelle ge kellő mozgásteret enged majd arra, hogy a kormány gazdaságpolitikai törekvéseinek megfelelően kedvezményezze a beruházási javak, a modern technológiák behozatalát, és védje, ösztönözze a hazai termelést. Ez az előbbi mondat látszólag ellentmondásos. De szeretnék rámutatni arra, a törvényjavaslat olyan szabályozásra ad lehetőséget, hogy ne a késztermékek külföldi behozatalát, hanem lehetőleg a hazai termelés elősegítését ösztönözzék a vámszabályok. Itt elsősorban a fogyasztási és termelési cikkekről van s zó. A törvényjavaslat része az Európai Unióhoz igazodó jogharmonizációs törekvéseinknek is. Összességében: a szabályozás egészében és részeiben is szükséges, a szabályozási elvek megfelelőek. A költségvetési és pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot egyhan gú szavazással általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ülésén a többségi vélemény mellett kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Megadom a sz ót Buzás Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának, aki a többségi véleményt ismerteti. BUZÁS SÁNDOR , a gazdasági bizottság előadója :