Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - HAJDÚ JÁNOS, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
617 Tehát, mint mondtam, az alkotmányügyi bizottság számos hibát talált a javaslatban. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a hibák kijavíthatók, és tekintettel arra, hogy a kormány ott lévő képviselője ezeket a hibákat elismerte és kif ejezte a kormány abbéli készségét, hogy fogadókész lesz a módosító javaslatok iránt, ezért az alkotmányügyi bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői egyhangúlag támogatták ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Hajdú János képviselő úrnak, az európai integrációs ügyek bizottsága előadójának. HAJDÚ JÁNOS , az európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az európai integrációs biz ottság megbízott azzal, hogy a tisztelt Házzal közöljem: a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot. E mellett, ezzel együtt és ezt kiegészítendő szeretnék beszámolni arról, hogy bizottságunk, amely feladatából követke zőleg elsősorban, de nemcsak kizárólag a jogharmonizációs szempontokat elemezte - tehát azt firtatta, hogy ez a vámtörvény milyen mértékben felel vagy felelhet majd meg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk követelményeinek , ezeknek a vizsgálata mellett más gazdaságpolitikai szempontokra is próbáltunk összpontosítani. Szeretném a tisztelt Háznak jelenteni, hogy e munkánk végzése közben kiváló felkészültségű vámszakemberekre és gazdasági szakemberekre támaszkodhattunk mint tanácsadókra é s mint szakértőkre. Úgyhogy a mi nézőpontunkból ennek a törvényjavaslatnak a minősítése kedvezőbb, mint ahogy azt az előttem szólt igen tisztelt képviselő asszony a maga nézőpontjából elmondhatónak tartotta. Az európai integrációs bizottság mindazonáltal g ondolkodik és dolgozik azon, hogy a törvényjavaslatot ugyancsak néhány módosító indítvánnyal próbálja - úgy fogalmaznék - gazdaságpolitikai instrumentáriumként jobbá tenni. Egy vámtörvény alapjában véve természetesen és érthetően - és itt, Magyarországon m ost kiváltképp - fiskális szemléletű, de miután egy törvény nem egy napra és nem egy évre készül - ez pedig, alapos munka lévén, nyilván hosszú éveken keresztül el fog bennünket kísérni , szeretnénk, hogyha gazdaságpolitikai instrumentáriumként is jól műk ödtethető törvény lenne. Ezzel összfüggésben szeretném felhívni a figyelmüket, hölgyeim és uraim, hogy az Európai Unió vámjoga alapvetően eljárási szabályok gyűjteménye, a mi vámtörvényünknek azonban tartalmazni kell anyagi szabályozókat is, éspedig azért, mert ez egy autonóm vámtörvény - tekintettel arra, hogy Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak. És, noha nekünk mint bizottságnak, az a feladatunk, hogy előmozdítsuk a csatlakozást, és mindent megtegyünk azért, hogy minél előbb csatlakozhassunk, il lő törődnünk azzal is, hogy mi lesz addig. És ez a "mi lesz addig?" mai ismereteink szerint néhány évig is eltarthat, kevésbé szerencsés esetben esetleg még egy évtizedig is. Éppen ezért szükségesnek tartjuk azt, hogy a törvény, mint gazdaságpolitikai eszk öztár, jól működjék. Úgyhogy, szíves engedelmükkel, szeretnék néhány példát felhozni arra, hogy miben teszünk kísérletet mint bizottság a törvény további finomítására és javítására. (17.50) Ilyen példának okáért - de hangsúlyozom, hogy csak példákat mondo k - az, hogy a kormányrendelettel kivethető piacvédelmi vámpótlékokat, dömpingellenes vámokat és érdekkiegyenlítő vámokat megpróbáljuk - ha ez sikerül - a törvénybe beemelni, mert ez erősíti a gazdaságpolitikai eszköztárat azoknak a szakértőknek a vélemény e szerint, akiknek a tanácsaira bizottságunk támaszkodik. Ugyancsak szeretnénk erősíteni a gazdaságpolitika eszköztárát az aktív és a passzív bérmunka szabályozásában, mert ezt is szükségesnek tartjuk. Itt azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem tiltó, nem korlátozó, nem akadályozó szempontok érvényesítéséről van szó, hanem arról, hogy egy törvény mindig erősebb jogforrás, mint egy rendelet, amely ráadásul csak "hat", tehát
