Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KUTRUCZ KATALIN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
616 szabályozza a vámeljárást - minden vámeljárást érintő kérdés kezelését egy helyen tartanánk praktikusnak. Szükségesnek tartjuk tehát az apport korlátozásának szem előtt tartását. Isme retes a magyar agrárgazdaság exportorientáltsága, ami szükségessé teszi a szigorúbb feltételek biztosítását az állat- és növényegészségügyi, továbbá az élelmiszerellenőrző hatóságok és a vámszervek együttműködését. Ezért a bizottság szükségesnek tartja mi ndezeket magas szintű jogszabályban konkrétabban szabályozni. A törvénytervezet biztosítja a legkevésbé fejlett fejlődő országok esetében a vámmentességet - közvetlen vásárlás esetén. Itt ismét olyan helyzettel állunk szemben, hogy a vámosítás miatt megnöv ekedett vámtételek esetleg jelentős, visszaélésekre csábító erőt képeznek, ezért körültekintést és szigorúságot tartunk indokoltnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vitából egyértelművé vált, hogy képviselőtársaim a tisztességes piaci szereplők pia ci védelmét, illetve a feketegazdaság elleni fellépés lehetőségét is látják a törvénytervezetben, melyet a bizottság egyhangúlag általános vitára ajánl a tisztelt Háznak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Kutrucz Katalin képviselő asszonynak, az alkotmányügyi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. KUTRUCZ KATALIN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Az alkotmányügyi bizottság szeptember 20ai ülésén vitatta meg a vámjogról, a vámeljárásjogról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslatot. A bizottság a törvényjavaslatot nagy jelentőségűnek, a törvény megszületését pedig szükségesnek és fontosnak ítélte. A bizottság természetesen alkotmányjogi, alkotmányossági és jogi szempontból vizsgálta meg a törvényjavaslatot, mert a gazdaságossági szempontok vizsgálata nem tartozik az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe. A jog- és alkotmányügyi bizo ttság nem tartotta kifogástalannak a törvényjavaslatot: a vitában elhangzott számos észrevétel, és ezek az észrevételek különböző súlyúak voltak. Egyetlenegy kifogás sem volt azonban olyan súlyos, ami azt indokolta volna, hogy az alkotmányügyi bizottság a javaslatot ne tartsa általános vitára alkalmasnak. A javaslat hibái ugyan számosak - és ezekből egykettőt fel is sorolnék , azonban ezek módosító indítványokkal mind kiküszöbölhetők. Így például a javaslat nem veszi figyelembe az alkotmánynak a rendkívül i állapotra és a szükségállapotra vonatkozó rendelkezéseit. Itt meg kell teremteni a szinkront, és természetesen egyértelműen az alkotmány javára. Nem veszi figyelembe azt, hogy a büntető törvénykönyv e tárgyú bűncselekménye mindig az anyajog szabályára ép ül. Itt megváltoztak a fogalmak - ehhez képest át kellene írni a büntető törvénykönyvet is. Ezt a javaslat valahogyan kifelejtette. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy itt ül az Igazságügyi Minisztérium képviselője: egy kicsit jobban kellene figyelni ezekr e, mert a devizában ugyanez történt. Ez nem helyes eljárás - ez az Igazságügyi Minisztérium felelőssége. És ha már a devizát mondtam: itt van előttünk a devizakódex. Vannak olyan fogalmak, amelyeknek közösnek kell lenniük a két javaslatban, és sajnos a jav aslat erre sem volt tekintettel, vagy a deviza nem volt - nem tudom, el kellene valahogy dönteni. Egy biztos: ugyanazt a fogalmat nem használhatja kétféleképpen a két javaslat. Ez volt az alkotmányügyi bizottság véleménye is. Az utolsó megjegyzés - de nem ennyi észrevétel volt, ennél lényegesen több , hogy a kényszerítő intézkedésekre vonatkozó fejezetnek egész egyszerűen rossz a szerkezete. Biztosan lesz, aki elmondja az általános vita későbbi szakaszában, hogy miért - ha más nem: én. Több hibára most nem hívnám fel a figyelmet.
