Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
613 A vámjogilag kü lönös státusszal rendelkező vámszabadterület lehetőségét megőrizve a javaslat egyértelműen szabályozza újra annak a belső piaccal való kapcsolatát és tevékenysége megfelelő ellenőrzését. Tisztelt Ház! A liberális szellem érvényesítését tükrözik a törvénybe n biztosított kedvezmények, mentességek is. E kérdésre azért kívántam visszatérni, hogy egyértelművé tehessem azt a vámrendszer vámtörvényen túlmutató szélesebb összefüggésében is. A vámkedvezmények - mint ismeretes - többfélék. Egy részüket a kereskedelem politikai tárgyalások eredményeként, az exportpiacra jutási feltételek biztosításáért cserébe kínáltuk fel a szabadkereskedelmi szerződéses partnereknek. A vámtarifatörvény alapján közzétett vámtételekből, a hazai termelési és piaci szempontok mérlegelésév el, további vámtarifakedvezmények adhatók, amelyek feltételeit és eljárásrendjét ugyancsak a vámtarifatörvény alapján kiadott rendeletek szabályozzák. A vámtörvény az említett kedvezmények igénybevételének ellenőrzését biztosítja, egyrészt a szerződéses k edvezmények feltételéül szolgáló származási bizonyítványok ellenőrzésével, másrészt a nemzeti hatáskörbe tartozó, meghatározott felhasználáshoz kötött vámtarifakedvezmények igénybevételének felügyeletével. (17.30) A vámtörvényben részletezett vámmentessége k a javaslat révén szigorodnak, amennyiben elfogadásra kerül ajánlásunk a nemzeti hatáskörbe tartozó vámmentességek igénybevételének feltételhez kötésével. Ezzel is azt szeretnénk biztosítani, hogy a mentességet tényleg kizárólag a kedvezményre jogosult sz emély vagy intézmény hasznosítsa. A törvényben meghatározott célokhoz kötött kedvezmények igénybevétele utóellenőrzés keretében ellenőrizhető. A vámterhek megfizetésére is tartalmaz kedvezményt a javaslat. Nem szándékunk ugyanis a kereskedelem lassítása. E llenkezőleg: a vámszempontból megbízható ügyfelek számára fennmarad a halasztott vámfizetés jogintézménye. A megfelelő pénzügyi garanciától természetesen nem tekinthetünk el. Meggyőződésünk, hogy egy komoly gazdálkodónak nem okozhat gondot az éves vámteher fizetési kötelezettség 8 százalékának megfelelő nagyságú garancianyújtási kötelezettség, amit jelenleg is alkalmazunk. Feltételezem, illetve remélem, hogy abban is egyetértünk, hogy a jövedéki termékeknél meglévő nagyobb kockázat nagyobb garanciát igényel. A javaslat eszerint rendelkezik, amennyiben jelentősen megnöveli a jövedéki termékekkel kereskedők halasztott vámfizetési kedvezményének garanciális fedezetét; a biztosíték mértéke ezt követően az éves vámteherfizetési kötelezettség 25 százaléka lenne. It t szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a törvényjavaslat - mint ahogyan eddig is - többféle vámbiztosítéknyújtási lehetőségre ad módot, így a készpénzletét mellett kezességvállalás igénybevételére, közraktárjegy letétbe helyezésére. Természetesen nem vitat om, hogy ezek a megoldások a hazai viszonyok közepette költségesek, de a jogszabályi lehetőségek alapos ismerete és az import körültekintő lebonyolítása lényegesen mérsékelheti a garancianyújtással járó terheket. Ezen kívül sok tartalék rejlik a gazdálkodó k, illetve a vámügyfelek és a hatóság közötti kapcsolatban is, amely kapcsolat feltételeit a javaslat világosan taglalja. A törvény vámigazgatást és együttműködést szabályozó fejezetei többek között arra hivatottak, hogy a vámhatóság végrehajtó szerepe mel lett alkalmazza ügyfélszolgálati szerepét is. Ez elengedhetetlen feltétele az áruforgalom gyorsításának és az ügyfelekkel való tényleges partneri viszony kialakulásának, különösen a vámszempontból megbízható ügyfelekkel, akik az egyszerűsített eljárásokkal és halasztott vámfizetési jogosítvánnyal is élvezhetik a bizalmi elv érvényesítésének előnyeit. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a partneri kapcsolat záloga az, hogy az ügyfél is tudomásul vegye a vámteher létét, a vámszervezet szerepét, ellenőrzési jog osultságát és a kedvezmények feltételeinek való megfelelés kötelezettségét.
