Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
612 halmoztak fel, a vámhatóság képtelenné vált a folyamatok követésére is, miközben az adós ügyfelek fizetőképessége és fizetőkészsége rohamosan romlott. Ebben az időszakban a vámjogi szabályozás különösen elszakadt a valós élettől. A vámjog, mint a vámrendszer szükségszerűen előtérbe kerülő eleme , az új helyzetben, az elmúlt években alapvető módosításokat élt meg. Ezek közül a vámfizetés rendje 1992. augusztusi változtatásának volt a vámtörvény szempontjából is meghatározó jelentősége. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az azonnali vámfizetési rendszer néven ismert szabályozás a gazdaság egészét átszövő fizetésképtelenség révén megnövekedett pénzügyi kockázat csökkentésére mintegy a vámtörvényjavaslat előrehozott szabályozásaként került be a vámjogszabályba, és azóta igazolta is létjogosultságát. Felszín re kerültek természetesen a hiányosságai is, amelyek a vámtörvényi szabályozással megoldhatók. Meg kell mondani, hogy a vámtörvényjavaslat előkészítési folyamatában kifejezetten jót tett az elmúlt évek útkeresése. Ennek köszönhető ugyanis, hogy ma egy leti sztult, az autonóm gazdasági érdekeket is felismerő és azokat kezelni tudó vámtörvényjavaslatot lehetett előterjeszteni. Tisztelt Ház! Hogy milyen a vámtörvényjavaslat, azt bizonyosan volt alkalmuk már részleteiben is megismerni. A hozzácsatolt indokolás a lapos háttérinformációkat nyújt a szabályozás céljának és lényegének megértéséhez is. Úgy gondolom, hasznosítani tudták a törvényjavaslat indokolásához csatolt, jogharmonizációt bemutató mellékletet, amit külön is szíves figyelmükbe ajánlok, mert az ponto s iránytűként mutatja az Európai Unióval vállalt jogharmonizáció fokát. A benyújtott vámtörvényjavaslattal egy korszerű gazdasági alaptörvényt kezdtünk el tárgyalni, amelynek meggyőződésem szerint legfőbb erénye, hogy egy stabil, áttekinthető, nyelvezetébe n is könnyen érthető, a gyakorlat szempontjából jól kezelhető joganyag váltja fel a jelenleg többszintű és áttekinthetetlenné vált szabályozást. A javaslat alapfilozófiája liberális. Ennek köszönhetően jelenik meg a szabályozásban a bizalmi elv érvényesíté se, az egyszerűsített eljárások lehetősége. Ugyancsak ezzel indokolható a vámtörvényi kedvezmények és mentességek sokak által vitatott széles köre is. A liberális szabályozási elvnek egyáltalán nem mond ellent az a tény sem, hogy a vámbevételek biztosítása oldaláról a szükségszerűen szigorú szabályozást törvényerőre javasolja emelni. A vámkódexhez hasonlóan csak annyira lehet liberális, amennyiben a vámbevételek pénzügyi és ellenőrzési oldalról biztosíthatók. A vámbevételek, illetve a törvény fogalmaival él ve, a vámhatóság által kivetett és beszedett vámteherbevételek biztos és tervezhető forrását képezik a költségvetésnek, de csak akkor, ha a vámtörvény és az egyéb vámterheket meghatározó törvények pontosan és egymással is kellően összehangoltan szabályozzá k az anyagi kötelezettségek rendjét mind a gazdálkodók és az egyének, mind a hatóságok számára. Joggal kérdezhetik önök, miben lelhető fel a javaslat liberális szelleme. A már említett anyagi jogi kedvezmények lehetőségén, illetve megőrzésén túl elsősorban az Európai Unió vámkódexéből kölcsönzött úgynevezett gazdasági vámeljárások jogintézményének vámtörvényi meghonosításában. Elsőként a vámeljárásokról rendelkező előírások tekintetében szeretnénk ugyanis érvényesíteni azt a felismerést, hogy a vámtörvényne k fokozottabb külgazdasági szabályozó szerepet kell vállalnia. Itt kell figyelmükbe ajánlanom a vámraktározás jelenlegihez képest mindentudó rendszerének lehetőségét, amely a gazdálkodók likviditási gondjain segítő jogintézmény. A vámraktárba felvett vámár uk vámterhét ugyanis csak akkor kell megfizetni, ha azt a raktárból kiveszik. Ezzel mód nyílik a termelésükhöz importanyagot felhasználó gazdálkodóknak a takarékosabb készletgazdálkodásra is. A termelési típusú nemzetkö zi kapcsolatok szabályozására is alkalmasabbá válik a jogszabály. A bérmunkakapcsolatok szabályozása, vámtörvényi kézben tartása nemcsak a hazai munkaerőgazdálkodás szempontjából fontos, hanem gazdasági és piaci kérdésként is mérlegelendő.
