Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
46 Engedjék meg nekem, hogy egy picit a törvényjavaslat előzményénél többet elidőzzem, hiszen ezek az előzmények fogják megmutatni azt, hogy miért is van szükség er re a szabályozásra, és azt is, hogy ez a szabályozás természetesen olyan érdekszférákat is érint szükségszerűen, amelyekhez kötődően még a parlamentnek is és a kormánynak is lesznek majd konfliktusai. Ezt én természetesnek tartom. Mégis, az összes vita ell enére a kormány úgy ítélte - és remélem, majd a parlament is úgy ítéli , hogy nekünk az Alkotmánybíróság határozatának kötelező erővel meg kell felelnünk. Ezt kívánja a jogállam. Néhány szót tehát az előzményekről. Az 1990. évi II. törvény a földalap képz ésére vonatkozó rendelkezései a védett és védelemre tervezett természeti területeket is érintették, és a természetvédelmi indokból speciális, az általánosnál szigorúbb előírásokat állapítottak meg. Ez azt jelenti, hogy az '90. évi II. törvényben tehát tula jdonképpen az a típusú közösségi törvényalkotói gondolkodásmód, amelyet később az Alkotmánybíróság visszaállított, már egyszer a parlament színterén is jogosultságot és legitimációt kapott. Később azonban ezeknek a szabályoknak az enyhítésére került sor, m ajd az 1993. évi II. törvény hatályon kívül helyezte az előző törvény 19. §át, és ezzel tulajdonképpen egy olyan állapotot idézett elő, amelyet később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondott ki és alkotmányellenesnek nyilvánított. Az Alkotmánybíró ság a 28/1994. ABhatározatában azt állapította meg, hogy az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti. Azt jel enti ez tehát, hogy azt a törvénymódosítást, amelyben ezt a csökkentést a parlament elvégezte, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki, s felhívta a kormányt és a parlamentet, hogy állítsa vissza az alkotmányos helyzetet. Tulajdonképpen tehát a d olog jogilag viszonylag egyszerű lenne, hiszen tulajdonképpen - durván mondva csak és nagyon elnagyolva - a 19. § helyreállításáról lenne szó. Igen ám, de közben nem állt meg az idő és nem állt meg az élet, és ezalatt az idő alatt is történtek földtulajdonváltások, illetve történtek földkiosztások. Az Alkotmánybíróság azonban visszamenő hatállyal állította helyre az alkotmányosságot, és ez az a furcsa szituáció és furcsa helyzet, amelyet most a parlamentnek mérlegelnie kell, illetve amely furcsa szituációt és furcsa helyzetet a kormány is csak komoly vitákon keresztül tudott úgy kérlelni, hogy most ezen törvényjavaslat keretében tesz javaslatot a tisztelt Háznak a probléma rendezésére. A szükséges intézkedések tulajdonképpen, mint mondottam tehát, az Alkotm ánybíróság határozatából indulnak ki, és ennek az alkotmánybírósági határozatnak a lényegét érintően egy államosítással, ha tetszik, bizony, egy visszaállamosítással kell számolnia a tisztelt Háznak, a tisztelt parlamentnek. Szeretném elmondani azt, hogy t ermészetesen nem csak államosítással lehetne számolni. Mégis azonban azt kell mondjam, hogy bizonyos területeknél azok a szigorítások, amelyeket egyébként nem állami tulajdonos számára akár törvényi erővel meghatározhatnánk, nem lehetnek korlátlanok. Külön ösen a magasabb védettségi kategóriákban nem lehetnek korlátlanok, hiszen ez bizonyos körülmények között tulajdonképpen sértené, ellehetetlenítené a javak békés élvezetének a jogát, ami egy másik oldali alkotmányos alapjogot jelent. Éppen ezért döntöttünk mi amellett, hogy különösen a magas természeti védettségű területeknél a kisajátítás mellett foglalunk állást, az alkotmánybírósági határozat értelmében. Még egyszer mondom tehát: azért elsősorban a kisajátítás mellett, mert a tulajdonosokat egyébként olya n mértékben kellene korlátoznunk saját jogaikban, saját használói jogaikban, ami a mi véleményünk szerint hosszú távon csak újabb és újabb konfliktusokat jelentene, és nem adna igazi megoldást. Éppen ezért a mi véleményünk az, hogy ez a megoldás a jogállam iság mellett a természetvédelem szakmai szempontjait is kielégíti. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a természetvédelemben a megelőzésnek kitüntetett szerepe van, és ez a megelőzés leginkább
