Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
406 Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslat általános vitáját. Következő felszólalónk Brúszel László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Őt Torgyán... Elnézést, elfeledkeztem arról, hogy a szünet előtt m ég az akkor elnöklő alelnök asszony, Kóródi Mária jelezte, hogy Sepsey Tamás képviselő úr kétperces hozzászólásával folytatjuk a vitát. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Mivel sem Hegyi Gyula ké pviselőtársam, sem Gellért Kis Gábor képviselőtársam nem tartózkodik a teremben, ezért célszerűtlennek tartom, hogy reagáljak az ő felvetésükre, hiszen elsősorban nekik szerettem volna mondani tanulságokat. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A kkor megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Őt Torgyán József képviselő úr követi. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg vita alatt álló törvényjavaslat indítékait több előttem felszólalt képviselőtársam már elmondta, ezért én erre különösképpen nem térnék ki. Annyit jegyeznék meg, hogy az Alkotmánybíróság több tucat indítvány kapcsán több pontján alkotmányellenesnek tartotta az 1992. évi XXXII. törvényt, és ezért ez év februárjában 1/1995. szám alatt meghozta a határozatát, amelynek kapcsán az előterjesztést az igazságügyminiszter a Magyar Köztársaság kormánya nevében megtette. A törvényjavaslat, tulajdonképpen az alkotmánybírósági h atározat nyomvonalán haladva, lényegében négy olyan nagy kérdésről szól és négy olyan területet próbál szabályozni, amelyekről röviden kifejteném a véleményemet. Az első az, hogy a törvényjavaslat egy új kárpótlási jogcímet is szabályoz az alkotmánybíróság i határozat indíttatása miatt, amikor 1. §ában a politikai indíttatású önkény következtében életüket vesztetteknek egyösszegű kárpótlást ítél meg. A második ilyen, fontosabb területe a törvényjavaslatnak, amikor a deportáltak, illetőleg a kényszermunkára hurcoltak esetében a kárpótlási jogosultságot a korábbiaktól eltérően szabályozza, az Alkotmánybíróság iránymutatását követve. A harmadik terület, amit én kiemelnék: a munkaszolgálattal kapcsolatos rendelkezések. Az Alkotmánybíróság több indítvány kapcsán felülvizsgálta azt a kitételt, hogy közvetlen harcoló alakulat kötelékében teljesített munkaszolgálat. Negyedikként említésre méltó - és Sepsey képviselőtársam is szólt róla , hogy az e törvény kapcsán kárpótlá sra jogosultak, akik korábban már kárpótlásban részesültek, a maradék kárpótlási jegyüket életjáradékra válthatják át. (18.00) Ezt azért is soroltam fel, mert a törvényjavaslat tehát több vonatkozásban követi az alkotmánybírósági határozatot, néhány nagyon fontos kérdésben viszont attól többet is teljesít, például itt az utóbb említett életjáradékra való átváltás tekintetében. Az eddigiek során lényegében három nagyobb vitapont fogalmazódott meg, amellyel kapcsolatban én is részben vitatkoznék a törvényjava slattal, részben pedig azzal a szándékkal mondom el véleményemet, hogy segítsem az esetleges pontosítottabb megfogalmazását néhány rendelkezésnek.
