Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz):
3930 Kíváncsi leszek, hogyha négy év múl va - már nem is négy év - változni fog a helyzet, akkor hányszor fog benyújtani majd törvényjavaslatot a korábbi kormány felelős tisztségviselője azon rengeteg alkotmánysértés kijavítására, amit ebben az időszakban követtek el. Én úgy gondolom, hogy akkor, amikor a Magyar Köztársaság kormánya hónapokon keresztül késlekedik, nem terjeszti be a törvényjavaslatot, más valaki megteszi ezt helyette, ezt bűnül felróni szemforgatás. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Mega dom a szót Kövér László képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt frakciójából. DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném egy ügyrendi észrevétellel, illetve kéréssel kezdeni a mondandómat. Kérném az elnök urat arra, hogy ma semmiképpen se zárják le az általános vitát. Ha ez nem is állt szándékukban, akkor ezt nagyon megköszönöm, hiszen ismeretes, hogy a képviselőkhöz eljuttatott napirendi javaslat még azt tartalmazta, hogy valójában ma csupán az expozé hangzik el, s az általános vita nem kezdődik meg. ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő Úr! A kapuk nyitva vannak, az általános vita már nem zárul le. DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tehát ez a kérdés megoldódott. Ez azonban azért arra is szolgált, hogy m agyarázzam azt, hogy pillanatnyilag nem szeretnék mélyebben belemenni a képviselőtársam által előterjesztett törvényjavaslat értékelésébe, illetve bírálatába. Ellenben számos olyan kérdés van, amely itt a bizottsági előadók szájából vagy az azóta felszólal ó képviselők szájából elhangzott, és reagálást érdemel mindenképpen, talán ezzel megspórolható, hogy ez a későbbi vitában újra és újra előkerülhessen. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy se szeri, se száma ma már azoknak az ellenzéki törvényjavaslatoknak, ame lyek nem juthattak el a plenáris ülés elé, amelyekről meg sem kezdődhetett az általános vita, hiszen a kormánytöbbség ezeket nem engedte általános vitára bocsátani. Ilyen volt a Fidesz által benyújtott kárpótlási törvényeket módosító javaslatok némelyike; ilyen volt az összeférhetetlenségi törvényjavaslatunk, amely mind a mai napig nem került a Ház elé - talán ennek is megvan az oka. És hogy mennyire nem a kormánytöbbség szándéka szerint alakultak az események, azt talán Toller László MSZPs frakcióvezetőh elyettes úr és az alelnök asszony között a vita elején kibontakozott rövid kis ügyrendi vita érzékeltethette. De mindegy, a baleset megtörtént, ez a törvényjavaslat idekerült és most már vitáznunk kell róla, ha jólesik, ha nem egyes képviselőknek. Bár Toll er László képviselőtársunktól azt is megtudtuk, hogy az alkotmányügyi bizottság nem fogja támogatni a részletes vitára bocsátását ennek a törvénytervezetnek, ez gyakorlatilag előrevetítette azt, hogy mi lesz a sorsa Balsai képviselőtársam javaslatának. Arr a ugyan én nem találtam utalást a Házszabályban, hogy a bizottságok feladatává tenné a Házszabály a részletes vitára bocsátásról való véleménynyilvánítást, de miután Toller László az alkotmányügyi bizottság tagja, ő nyilván jobban ismeri a Házszabályt, ebb en nem akarok vele vitatkozni, de bizonyára majd ez a későbbiekben talán még szóba kerül a Házban. Tóth Károly képviselőtársam érzelmektől sem mentes felszólalásában azt mondta a Magyar Szocialista Párt és a kormánykoalíció képviselőinek, hogy nincs lelkii smeretfurdalásra okuk. Ez számomra nem volt különösebben meglepő kijelentés a részéről, egy MSZPs képviselő részéről ez ötéves gyakorlatnak tekinthető. Azóta, amióta ebben a Házban egy nagyhatalom elnökének, Borisz Jelcinnek kellett bocsánatot kérnie 1956 leveréséért, tehát bocsánatkérésben is importra szorulunk, hogy egy képviselőtársam szellemes megjegyzését idézzem ide, s sem előtte, sem azóta azok részéről semmi ehhez hasonló, elnézést kérő, bocsánatkérő megjegyzés nem hangzott el, akik ennek a
