Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3926 elektronikus sajtónál maradunk, akkor miért nem a Duna Televízió, miért nem a TV3 munkatársaira vonatkozik? Milyen alapon emeli ki az indítvány pont a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót. De mindenféle érveket lehet e mellett hozni, csak azt nem lehet megmagyarázni szerintem, hogy ezzel az előterjesztő megteremti az átvilágít andók körének azt a koherenciáját, amelyet az Alkotmánybíróság joggal hiányolt és amely az alkotmánybírósági döntésnek az egyik leglényegesebb eleme. Képviselő úr az expozéját felhasználta arra, hogy hosszan, igen nagy időtartamban foglalkozzon azzal a kér déssel, amellyel az Országgyűlés már hosszasan foglalkozott, s amiről azt gondoltuk, hogy erről többet már nem lehet elmondani. S azt hiszem, helyesen gondoltuk, mert ha jól figyeltem, nemigen tartalmazott az expozé ezzel kapcsolatban olyan elemet, ami ne hangzott volna el a parlamentben korábban. Nevezetesen a múlt évben megválasztott és azt hiszem, semmisségi alapon, de mindenesetre arról a két bíróról van szó, akiknek a megbízatását az Országgyűlés határozattal megszüntette. Nem is hoznám szóba ezt az eg ész kérdést, mert azt gondolom, hogy nem kell tovább rágni ezt a csontot. És egyetértek azzal, hogy ez amúgy is e pillanatban bíróság előtt áll, nem alkotmányossági ügyben, mert hiszen az alkotmányossági kifogást az Alkotmánybíróság nem tárgyalta, azt mond ta, hogy ez nem rá tartozó ügy, hanem munkaügyi ügy. De a munkaügyi bíróság foglalkozik az üggyel, s azt gondolom, valóban nem helyes ezzel kapcsolatban véleményt mondani most. Azonban az előterjesztett törvényjavaslat tartalmaz egy olyan szakaszt, amely m egszüntetné az előző törvénynek azt a szakaszát, amelyet az Alkotmánybíróság érdekes módon nem kifogásolt. Nevezetesen azt, hogy ne lehessen tagja ennek az átvilágító bírói testületnek olyan bíró, aki olyan politikai ítéletet hozott, amelyet a rendszervált ás kapcsán az Országgyűlés semmisnek nyilvánított. Azt gondolom, nem koncepciós perekben hozott ítéletekről van itt szó, hanem mindenféle ítéletről, politikai ítéletről olyan vádak alapján, amelyek egy jogállamban nem képezhetik vád tárgyát. Azt gondolom, rettenetes hibát követne el az Országgyűlés, ha ezt a kritériumot kivenné a törvényből. Nem azt jelenti ez, hogy olyan bíró, aki ilyen ítéletet hozott, ne lehetne bíró vagy bármi módon büntetőjogilag felelősségre lehetne vagy kellene vonni, vagy ki kellene taszítani a bírói karból. Nem, erről természetesen nincs szó. Lehet azt mondani, sőt azt kell mondani, hogy egy bíró a mindenkori törvények alapján hoz ítéletet. De éppen Balsai képviselő úrnak a múltkori vitában beterjesztett javaslata indoklásában olvas hattuk azt a meglepő állítást, hogy ezek a bírók nem amorálisan ítélkeztek, hanem amorális törvények alapján hoztak ítéletet. Kérdezem, helyese, hogy egy ilyen morális törvény végrehajtásában - mint amilyen ez az ügynöktörvény - részt vesz olyan bíró, aki amorális törvények alapján hozott ítéletet. Úgy gondolom, ez rendkívül helytelen lenne. Tessék elképzelni azt a szituációt, hogy valakit vád alá helyeztek az elmúlt rendszerben, és e közben az állambiztonsági szolgálat egy tisztje megkereste, és azt mondt a neki, hogy az ítélete súlyossága, időtartama attól függ, hogy vállale együttműködést az állambiztonsági szolgálattal, tehát lesze hálózati személy. Nem elképzelhetetlen az a helyzet - ha ez a megkötés nincs benne a törvényben , hogy olyan bíró válik a z átvilágító bizottság tagjává, aki meghozta azt az enyhébb ítéletet, amely azért jöhetett létre és azért lehetett enyhébb, mert az illető vállalta az együttműködést az állambiztonsági szolgálattal. Azt gondolom, e szituáció létrejötte morálisan, de jogila g is teljességgel elfogadhatatlan, tehát, hogy az legyen bírája a szorongatott helyzetében erkölcsi vétségbe esett személynek, aki ugyancsak részese volt eme erkölcsi vétség elkövetésének. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy lehetneke a bírói karban olya n személyek, akik nem koncepciós perekben hoztak ítéletet, hanem olyan politikai ítéletet hoztak, amely a semmisségi törvény hatálya alá esett, azt kell mondanom - és gondolom, Balsai képviselő úr, mint volt igazságügyminiszter, sokkal jobban tudja mint é n, hogy természetesen vannak ilyen bírák, jelenleg is ítélkeznek nagy számban , és azt szeretném, ha ezek nem vennének részt az átvilágításban. Hadd mondjak konkrét példát is. Nem az ötvenes években, nem a forradalom leverése utáni bosszúítéletek
