Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3911 végrehajtását, ha nem is gátolja teljesen, de olyan helyzetet eredményezett, amely az eredeti törvényhozói szándék megvalósulását nem teszi láthatóvá. Akkor ugyanis, amikor az Alkotmánybíróság a 2. § egészét alkotmányellenesnek minősítette - vagyis az átvilágításra kerülők körével kapcsolatban nem tartotta megfelelőnek az ott felsoroltak rendező elvét, és egyes köröket abból azonnali hatállyal alkotmányellenesnek minősítve kiiktatott, a többit illetően pedig a jelen vagy egy másik javaslat elfogadásáig hatályban tartott , ezzel előírta a legfontosabb törvényhozói célt; nevezetesen azt, hogy egységes elvek alapján kell meghatározni a parlament által megválasztott bírókból álló bizottság számára azt a feladatot, hogy kiket és milyen sorrendben kell a közélet átláthatósága érdekében szembesíteni, ha úgy tetszik, a korábbi, nem jogállami körülmények között végzett tevékenységükkel. S ez "mindössze" - ezt idézőjelbe téve - annyi szankciót jelent, hogy amennyiben a szembesülés azt eredményezné, hogy a funkciójukat, pozíciójukat meg kívánják tartani, ám legyen - akkor a neveket, a névsort nyilvánosságra kell hozni. Tisztelt Országgyűlés! Az általam leg fontosabbnak ítélt változtatás ehhez az alkotmánybírósági döntéshez kapcsolódik. És mindjárt azzal folytatom, hogy nem tartalmazza az én javaslatom azt a jogos alkotmánybírósági kritikát a törvényhozói szándékkal kapcsolatban, hogy arról is döntenie kell a tisztelt parlamentnek - dönteni kellett volna szeptember 30áig! , hogyan valósítja meg törvényesen az úgynevezett információs önrendelkezési jog alapján a megfigyeltek és akik úgy gondolják, hogy megfigyelésre kerültek, tehát az áldozatok oldaláról, ha úgy tetszik, a célszemélyek oldaláról azt a jogot, amely Kelet- és KözépEurópa számos országában, mindenekelőtt Németországban megvalósult, amely valamilyen állami intézmény keretében ezt a különböző adatvédelmi és titokvédelmi előírások és törvényes rend elkezések és alkotmányos garanciák között mégiscsak lehetővé teszi. Mondom még egyszer: ezt nem tartalmazza az én javaslatom. Ezt nem is tartalmazhatja, hiszen egy képviselői indítvány nem tud komolyan és megalapozottan komoly javaslatot készíteni egy álla mi intézmény felállítására vonatkozóan, kormányzati háttér nélkül. (10.50 De úgy gondolom, nem is kell hogy tartalmazza ez a javaslat - az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény módosítására irányuló javaslat - ezt az alko tmánybírósági rendelkezést, hiszen ennek a törvénynek ez nem is tárgya. Ha csak a címéből indulunk ki, azt hiszem, elég világosan fogalmazott az akkori törvényhozói akarat, a fontos tisztségeket betöltőket hivatalból, hatósági jogkörében eljárva, határozat tal záruló eljárásban egy intézményként létesített bizottság átvilágítja, és ennek eredményéhez képest történnek a törvényben szabályozott további dolgok. Ettől merőben más alkotmányos jog és merőben más lebonyolítást és intézményt kíván az a jogos igény, amely állampolgárok kérelmére vagy óhajára nem hatósági jelleggel, hanem egy levéltári típusú intézmény keretében szolgáltat, nem határozatot hoz és nincsen semmilyen szankciója és semmiféle jogorvoslati és egyéb lehetőség, szemben a másik alkotmányos jog érvényesülését illető törvényhozói szándék megvalósulása esetén. Tehát még egyszer mondom, hogy az Alkotmánybíróság sem azt mondta határozata 5. pontjában, hogy ebben a törvényben - tehát az egyes fontos tisztségeket betöltő személyekről szóló törvényben - kell az általában az állampolgárokat megillető információs önrendelkezési jog alapján biztosítani azt, hogy joguk legyen betekinteni valahol azokba az aktákba, amelyek róluk készülhettek. Ezért tehát nemcsak a praktikum és a megoldhatatlan képviselői fela dat az, amely azt eredményezi, hogy a most tárgyalásra kerülő javaslat ezt a lehetőséget nem tartalmazza, hanem egyszerűen az, hogy az Alkotmánybíróság sem írt így elő kötelezettséget. A harmadik indokom, hogy a hiányzó rész hiányáról beszélhessek, szerenc sénk van, hiszen a héten a kormány benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek tárgyalása során megoldást kínál - valóban az információs önrendelkezési jog gyakorlása alapján, az úgynevezett történeti hivatal felállítása kapcsán - arra a kérdésre is, amelye t az Alkotmánybíróság még egyszer mondom: a kormány és a mi számunkra szeptember 30ig szóló, már régóta lejárt határidővel előírt.
