Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3910 Megké rdezem dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter urat, hogy most vagy a módosító javaslatokról történő határozathozatalt megelőzően kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Bokros Lajos jelzi, hogy később.) A határozathozatalt megelőzően. Tisztelt Országg yűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra jövő heti ülésünkön kerül sor. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ált alános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Dr. Balsai Istv án, Magyar Demokrata Fórum, önálló indítványát T/1508. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1508/23. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Balsai Istvánnak, a napirendi pont előadójának. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Assz ony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Azzal szeretném kezdeni, hogy nem hiszem, hogy ennél hányatottabb sorsú törvényjavaslat, illetőleg törvény megjárta volna a magyar parlamentet az utóbbi öt évben, mint az egyes fontos tisztségek betöltőinek elle nőrzéséről szóló - elég hosszú nevet viselő - törvény. Ennek a hányatott sorsnak a kialakulását most nem kívánom érinteni, hiszen nem is ez a mai feladatom, és azt hiszem, a tárgyalást sem segítené elő. Mindenesetre az már egy kicsit ironikus, hogy annak e llenére, hogy a törvény végrehajtása jelenleg többszörösen akadályozott - egyrészt politikai szándék hiányában is össze lehet foglalni a legfőbb akadályt, másrészt az Alkotmánybíróság döntése nyomán előállott helyzet megoldásában a jogi indokot , mégis eg y kicsit ironikus, hogy most felgyorsulván az események, az ellenzéki képviselő által előterjesztett indítványt követő néhány nappal a kormány is jónak látta az eddigi tehetetlen próbálkozásokat végre egy törvényjavaslatban a tisztelt parlament tárgyalásár a bízni. Ennek örülök, és ha más célt valószínűleg - feltehetőleg - az ellenzéki képviselői önálló indítvány nem is fog elérni, azért arra büszke lehetek, hogy sikerült a kormányt arra rábírni, hogy néhány nappal később még egy ügyrendi vitát is produkáló és e javaslatom tárgyalását majdnem meggátoló törvényhozási kezdeményezéssel végre sikerül az alkotmányos mulasztást - amely 1994. december 23a óta fennáll, tehát majdnem napra pontosan egy éve , három hónappal az Alkotmánybíróság által megszabott, nem t úlságosan feszes határidő után valamikor majd a tavaszi ülésszakon - előbb már nyilván nem - úgy megoldani egyik vagy másik törvényjavaslat elfogadása esetén, hogy ez a bizonyos, a közvéleményt lehet, hogy nem elsősorban foglalkoztató - és ez nyilván helye s is és rendjén való , de a magyar közélet tisztaságát öt éve elérni kívánó törvényhozói cél végre megvalósulhasson. Az Alkotmánybíróság - ez elég közismert, a tisztelt Országgyűlés nyilvánvalóan tudja - a törvény elfogadásakor és a végrehajtását mé g meg sem kezdő szakaszban rengeteg panaszt gyűjtve össze, a törvény hatálybalépése után mintegy fél évvel a törvényhozói célra, a törvényhozói szándékra, az ügyre az alkotmány megfelelő rendelkezése alapján igent mondott. Az Alkotmánybíróság egyetértett a z elmúlt parlament döntéshozóival, sőt azt kell mondanom, hogy az Alkotmánybíróság határozatában tulajdonképpen azt is tudtunkra adta, hogy ez a törvény akkor is alkotmányos lenne, ha jóval szigorúbb feltételeket szabna az átvilágítandók körét, illetve az átvilágítás utáni szankciókat illetően. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanakkor jelenleg a törvény tényleges, érdemi
