Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
3897 Nem tévedésből szavazta le véleményem szerint a Ház többsége az ön által említett javaslatot, hanem azért, mert az sérti azt a fajta elvet, amit mi fontosnak tartunk, tudniillik, hogy az Állami Számvevőszék a parlament egyik intézménye. A parlamentben dolgozó köztisztviselők számára az eredeti javaslat 35 százalékos bérfejlesztést tervezett. Ezt kívánta módosítani a kormány és így a kormánypárti képviselők oly módon, hogy az Állami Számvevőszéknél dolgozók 45 százalékot kapjanak, míg az összes többi, p arlamentben dolgozó köztisztviselő csak 25 százalékot. Az a javaslat, amelyik ezt megfogalmazta, több aggályt vet fel, én ezeket nem akarom itt újból megfogalmazni. Természetesen a kiegészítő pótlék 35, illetve 45 százalékos emeléséről van szó, nem az alap bér ilyen arányú emeléséről. Egy biztos, hogy fontosnak tartottuk mi, akik ezt a javaslatot leszavaztuk, hogy a parlamentben dolgozó, annak felelős köztisztviselőknek egyenlő mértékben emelkedjen a bérük, illetve a bérüket kiegészítő pótlék. Ezt szolgálta a javaslat, nem pedig azoknak a céloknak a kétségbe vonását, amelyeket itt Lányi Zsolt vagy Csépe Béla, de akár ön is, frakcióvezető úr, megfogalmazott. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Sze retném ismét felhívni arra a házszabályi rendelkezésre a figyelmet, hogy ezek a kétperces reagálások a napirend előtti felszólalásokhoz kell hogy kapcsolódjanak, csak így lehetséges betartani azt a szabályt, hogy viszontreagálásokra nincs lehetőség. Hogyha egymás kétperceseire reagálnak, akkor gyakorlatilag az előttük szóló kétperces reagálásra jogosultat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy válaszoljon. Nem erről szól ez a házszabályi rendelkezés, hanem csupán arról, hogy aki a napirend előtti felszólalá st mondta, annak a mondanivalójához lehet két percben észrevételeket fűzni. (Dr. Balsai István: Mindenkire legyen érvényes.) Természetesen, ahogy Balsai képviselőtársam jelzi, ez minden képviselőre egyaránt vonatkozik. Ezt a kérdést, amiről most itt vita f olyt, a költségvetési törvény részletes vitájában ismét elő lehet venni, s akkor azt gondolom, hogy tisztázni lehet, hogy melyik álláspontot ki és miért képviselte. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr, K DNP, "Lesze béke Boszniában?" címmel. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai napon Párizs mellett megkezdődik az a békekonferencia, amely remélhetőleg lezárja a délszláv háborút. Minden valószínűség szerint holnap Párizsban aláírják ezt a történelmi jelentőségű békeszerződést, amelynek az aláírása elől elhárult egy utolsó akadály is a két francia pilóta szabadon bocsátásával. Én azért merem ezt itt napirend előtti témaként felvezetni, mert ez egy országos jelentőségű ügy, mer t nemcsak Magyarország jövőbeni történetére van igen jelentős befolyással, hanem a magyar gazdaságra, az emberek életszínvonalára is. Amikor kitört a délszláv háború, akkor mindenki érezte, hogy itt KeletKözépEurópa egész térsége veszélybe került, amikor a trianoni békerendszernek ez a déli oldala összeomlott, és felszabadultak olyan indulatok, amelyek ezt a háborút kiváltották, mindenkiben veszélyérzet volt, különösképen az ott élő magyar kisebbség miatt. Sajnálatos módon ebben a háborúban olyan eseménye k történtek, főleg az etnikai tisztogatások révén, amelyeket sajnos abba a sorba lehet illeszteni, amely a XX. századi történelem legsötétebb foltjait jelenti, hogy földrajzi helyiségneveket mondjak: Katyn, Lidice, Auschwitz - ebbe a sorba tudnám illeszten i most már Srebrenicát, ahol még fel nem tárt módon tömeggyilkosságot hajtottak végre. A magyar közvéleményt kezdettől fogva foglalkoztatta ez a kérdés, s emberek kérdezték egymástól, hogy miért nem segít a Nyugat, miért közömbös ennek a kérdésnek a megold ása.
