Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
3898 Most, amikor végre elérkeztünk a remélhetőleg végkifejlethez, akkor én úgy gondolom, hogy a közvélemény aggódásának immár logikus következménye az, hogy Magyarország is tevőlegesen részt vesz majd a békefenntartásban, s annak is külön örülünk, hogy a párizsi békeszerződés aláírásánál Magyarország is jelen lesz. A KDNP frakciója a Honvédelmi Minisztériumban tett látogatása alkalmával tájékozódott arról, hogy milyen körülmények közt folyik a kiküldendő kontingens felkészítése és örömmel hallotta, hogy ot t bizony még a történelemből is kapnak oktatást, s felhívják figyelmüket ennek az akciónak a történelmi felelősségére, a békefenntartás történelmi jelentőségére. Ami mindenképpen ide kívánkozik: az a magyar kisebbség helyzete. Mi úgy véljük, ha valóban meg valósul a béke, akkor a magyar kisebbség helyzete mindenképpen könnyebb lesz, és az ottani autonómiatörekvéseik is jobban valóra válhatnak. Ezt kell mindenképpen a magyar kormányzatnak előmozdítani. Külön meg szeretném említeni KeletSzlavónia ügyét, ahol még az utóbbi hónapokban is háborús veszély volt, örülünk annak, hogy sikerült ezt is megoldani, és bár ott kezdődött a háború, végül is nem ott végződött, hanem találtak egy olyan megoldást, amelynek alapján talán Kórogy és Szent László magyar lakosai is visszatérhetnek majd. Egyáltalán a menekültkérdés megoldásában is reménykedünk és reménykedünk abban, hogy a Vajdaságban végül is nem fog megváltozni a magyarság kárára az etnikai összetétel. Úgy vélem, hogy az európai integrációnk ügyében, ezen belül term észetesen a kisebbségi jogok érvényesülése ügyében jelentős fejlemény ez az esemény. Megemlítem még, hogy remélhetőleg az újjáépítésben a magyar részvételt is biztosítani tudjuk, ez is fontos kormányzati feladat. És végül arra a drámai kérdésre, amit a cím ben jeleztem, hogy "Lesze béke Boszniában?", reményemet, de talán meggyőződésemet is szeretném kifejezni, hogy lesz, mert amikor a nemzetközi közösség végre így összefog és egy ilyen komoly lépést tesz, amelyben, még egyszer hangsúlyozom, hogy Magyarorszá gnak is részt kell vennie és a parlament határozata alapján részt is vesz... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) .., akkor valóban jogosan reménykedhetünk abban, hogy végül is béke lesz Boszniában. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr . Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csóti György frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Fórum. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum is nagyon üdvözli a daytoni megállapodást és az ezzel kapcsolatos párizsi békemegállapodás aláírását. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, amit egyébként már öt éve hangoztatunk, hogy a délszláv válságnak csak komplex, átfogó megoldása képzelhető el. Ebben a térségben csak akkor lehet valób an béke, nyugalom és biztonság, hogyha valamennyi népnek, népcsoportnak, nemzeti kisebbségnek a problémáját megoldják. (9.40) Éppen ezért meggyőződésünk, hogy ha nem történik valami kiegészítés - bár ez nem várható a mai párizsi megállapodás aláírá sakor - szükség van egy DaytonIIre, egy második daytoni megállapodásra, ahol szabályozzák az ott élő népcsoportok, nemzeti kisebbségek problémáit is, a koszovói albánoktól kezdve a vajdasági magyarokig és más népcsoportokig, hiszen enélkül nyugalom és bi ztonság nem képzelhető el a délszláv térségben. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, és éppen a délszláv válság mutatja azt, hogy csak nemzetközi összefogással lehet megoldani a kérdést. Nagyon sok jó példa i s van erre Európában - számtalanszor elmondtuk, de úgy látszik, nem elégszer ,
