Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3854 adatbázisból történő kiírással - például telefonkönyv vagy szaknévsor , és nem utolsósorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatigényléssel. Az érintett információs önrendelkezési jogának biztosítéka az, hogy a polgár minden esetben megtilthatja adatai továbbadását. Ez természetesen a telefonkönyv, valamint az előbb is említett szaknévsor esetében az adatok kiírásának megakadályozására nem alkalmas, azonban ebben az esetben a polgár döntésétől függ, hogy mely érdeket tartja fontosabb nak. A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a legszélesebb kiválasztási szempont szerint a tudományos kutatók kérhetnek adatot. Ennél szűkebb az az ismérv, amely az egyéb tevékenységek esetén megjelölhető. Az adatok viszonylagos időszerűségének biztosí téka az, hogy amennyiben az adatokat eredetileg is innen szerezték be, a személyi adat- és lakcímnyilvántartással félévenként egyeztetni kell azokat. Ez nem jelenti azt, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei ellenőrzik a piaci szféra tevéken ységét. Tisztelt Ház! Tapasztalataink szerint a törvény hatálya alá tartozó szervezetek sok, illegálisan megszerzett, és helytelen adatot tartalmazó nyilvántartással rendelkeznek. Célunk az, hogy ezek az adatkezelések megszűnjenek, és a jövőben csak azokna k az állampolgároknak az adatait kezeljék e szervek, akik ehhez hozzájárultak. Ezért a törvényjavaslat felülvizsgálati és végső soron adattörlési kötelezettséget ír elő a most rendelkezésre álló adatállományok tekintetében. A felülvizsgálati kötelezettség azt jelenti, hogy meg kell győződni az adatok helyességéről, és ki kell kérni az érintettek hozzájárulását adataik további kezeléséhez. Itt kívánok kitérni még arra, hogy a törvényjavaslat önálló szankciórendszert nem tartalmaz. Erre azonban nincs is szüks ég, hiszen a hatályos törvények az adatvédelmi szabályok megsértését mind a polgári jog, mind a büntetőjog eszközével megfelelően szankcionálják. Más kérdés természetesen, hogy e szankciók nem megfelelően élnek, ami azonban a jogalkotás által már kevésbé b efolyásolható. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót szeretnék szólni a törvényjavaslat előkészítésének módjáról. A tervezetet ugyanis a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a KSH szakértői közös munkával készítették elő, ennek során beépítve a jogalkotás folyamatába az európai gyakorlatban bevált public consultation elemeit; kikérték a törvény végrehajtásában érintett szervezetek, így az Áruküldők Országos Egyesülete, a Szonda Ipsos Közvéle ménykutató Intézet véleményét is, és azt is beépítették a tervezetbe. Az Áruküldők Országos Egyesületének javaslatára került be a szabályok közé például a közvetlen üzletszerzés vonatkozásában az úgynevezett tiltó lista, amely módszer az európai direkt ma rketing gyakorlatban széles körben alkalmazott és jogilag elfogadott. A törvényjavaslatot egyeztettük továbbá a parlament kormánypárti és ellenzéki frakcióival is. Tájékoztatom továbbá képviselőtársaimat arról, hogy az adatvédelmi biztos a szabályozás elve ivel egyetértett és segítő javaslatai a tervezetbe beépítésre kerültek. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a javaslat kivételes eljárásban került megtárgyalásra, az előterjesztést, valamint a módosító indítványokat az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága mint kijelölt bizottság napirendjére tűzte. A bizottság tagjai hangsúlyozták a törvény szükségességét, és támogatták annak elfogadását. Az előterjesztett módosító indítványok alapvető koncepcionális kérdéseket nem érintettek, és a javaslat jobbítását szolgálták, ezért azok döntő többségét elfogadtuk. A nem támogatott javaslatok közül érdeminek az a javaslat tekinthető, amely a külföldre történő adatátadáshoz az adatvédelmi biztos hozzájárulását a törvény hatálya alá tartozó minden t erületre ki kívánja terjeszteni. E javaslatot az adatvédelmi biztos véleményének ismeretében, valamint az Európai Unió irányelvében foglalt határátlépő adatáramlást elősegítő megoldásokra tekintettel nem támogatjuk.
