Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3853 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Alkotmányunk biztosítja többek között a személyes adatok védelméhez, a tudományos kutatás szabadsá gához való jogot, valamint elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. A törvényalkotás feladata az, hogy megteremtse az egészséges egyensúlyt e jogok között. A jelenlegi jogi helyzet ugyanis az, hogy az adatvédelmi törvén y szabályai szerint személyes adatot csak az érintett beleegyezése vagy törvény rendelkezése alapján lehet kezelni. Vannak azonban olyan alkotmányos jogok, illetőleg társadalmilag hasznos és szükséges tevékenységek, amelyekhez elengedhetetlen a polgárok né v- és lakcímadatainak ismereteinek. E körbe tartozik a tudományos kutatás, mint alkotmányos alapjog, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletet kielégítő közvéleménykutatás és piackutatás. Az előbb említett jogi helyzet következtében jogszerűen név- és lakcímadathoz az előbbiekben említett célokból egyetlen szerv sem juthat hozzá. Ennek következményeként a jogalkotói szándékkal ellentétes helyzet alakult ki, aminek eredménye az adatokkal való visszaélés és a fekete adatkereskedelem elterjedése lesz, u gyanis nyilvánvaló, hogy ahol kereslet van, ott előbbutóbb kialakul a kínálat is. A most tárgyalandó törvényjavaslat az e tevékenységekhez szükséges név- és lakcímadatok kezelésének legális kereteit teremti meg. A javaslat több jogi és gazdaságpolitikai c élt kíván támogatni, illetve szolgálni. Ezek: a korábbiakban említett alkotmányos jogok egyensúlyának kialakítása, a fekete adatkereskedelem és a feketegazdaság elleni küzdelem nem adminisztratív eszközökkel és az állami szervek részére bevétel biztosítása . Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben említett jogi és gazdasági célokon túlmenően e kérdések rendezésére széles körű társadalmi igény is jelentkezett. Mindannyian tapasztaltuk, hogy egyre inkább szaporodik a postaládánkba bedobott, névre szóló, és k ülönböző árukat, szolgáltatásokat ajánló vagy nyereményeket kilátásba helyező küldemények száma, amit a társadalom tagjainak egy része nem vesz jó néven, és nem kívánja, hogy e szervek adataikkal rendelkezzenek. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a közvélemény- és piackutatás is olyan társadalmilag hasznos és szükséges tevékenység, amelyhez az állampolgárokkal a kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosítani kell. A piacgazdaság egyik velejárója az úgynevezett direkt marketing módszer, vagyis az, hogy e szervezetek á ruikkal, szolgáltatásaikkal, közvetlen módszerrel ismertetik meg azokat az állampolgárokat, akikről feltételezik, hogy majdan vásárlóik lesznek. A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat e probléma feloldására kíván olyan megoldást javasolni, mely biztosít ja a polgárok információs önrendelkezési jogának széles körű érvényesülését, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a fent említett tevékenységet jogszerűen végző személyek és szervek a szükséges név- és lakcímadatokat megszerezhessék. (19.00) Fel kívánom hí vni a figyelmet arra, hogy a törvény az érintett hozzájárulása nélkül csupán annyit tesz lehetővé, hogy a hatálya alá tartozó szervek és személyek a név- és lakcímadataikhoz a kapcsolatfelvétel céljából tudjanak hozzájutni, vagyis első ízben meg tudják ker esni a kiválasztott személyeket, akár postai úton, akár személyesen. Ezután azonban már csak akkor kezelhetik tovább e személyek adatait, ha ahhoz maguk az érintettek hozzájárulnak. A törvényjavaslat garanciális szabályokat tartalmaz a tájékoztatási kötele zettségre, valamint arra, hogy amennyiben azt az érintett kéri, az adatkezelők az adatkezelés bármely fázisában kötelesek megszüntetni az adatok kezelését. E szabályozás összhangban van az Európai Unió bizottsága által kiadott irányelvvel, vagyis a törvény javaslattal a Fehér Könyvben előírt jogharmonizációs feladatunkat is teljesítjük. A név- és lakcímadatokhoz való hozzájutás több módon lehetséges, így például: az azonos tevékenységet végző szervektől adatok átvétele - ha ezt az érintett nem tiltotta meg , nyilvános
