Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - WACHSLER TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3639 É n is azt gondolom, hogy nem egészen egyértelmű a törvény szövegezése abban a tekintetben, hogy engedélykötelese a lakás kívülről való lehallgatása. Tehát vannak ma technikai eszközök, amelyek lakásbehatolás nélkül is lehetővé teszik a lakás lehallgatását. Én azt gondolom, hogy úgy értelmezendő a törvény, hogy ezeknek a lehallgatása is engedélyköteles, és nagyon helyesen igazodik a törvény szövege a rendőrségi törvényhez, méghozzá éppen Kövér képviselő úr adott be olyan tartalmú módosító indítványt, amelyik pontosan, szó szerint a rendőrségi törvény szövegéhez igazítja a törvényt. Csak az a probléma, hogy a félreértést vagy a félreérthetőséget nem küszöböli ki teljes egyértelműséggel a rendőrségi törvény. Ugyanis a rendőrségi törvény azt mondja, hogy "lakásb an a történteket technikai eszköz segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik". Ezt lehet úgy értelmezni, hogy ami a lakásban történik, tehát hogy a lakáson belül rögzíthetik azt, ami a lakásban történik. Nem zárja ki ez a külső engedély nélküli lehallgatás át a lakásban történteknek, anélkül, hogy a lehallgató a lakásban volna vagy ott járt volna. Tehát egyszerűen azzal a szórendcserével, hogy "a lakásban történteket technikai eszköz segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik", megoldhatónak tartom ezt a pro blémát és kizárhatónak. Én úgy tudom, hogy nem is szokott sor kerülni a dolognak az ilyen értelmezésére. De ezzel a csekély módosítással, amely szinte csak stiláris és nyelvi, egyébként nyelvileg is jobb ez a megfogalmazás, de egyúttal egyértelművé teszi a zt, hogy nem lehet a lakásban zajló, elhangzó beszélgetést kívülről úgy lehallgatni, hogy ahhoz ne kapcsolódjék külső engedély. Szóval valóban széles kört nyit a lehallgatás belső körben, tehát a szolgálat körében maradásra, hogyha ez a szöveg nem változik meg. Erre nézve adtam be kapcsolódó módosító indítványt, és ennek az elfogadását javaslom és kérem. Most már ami a biztonsági ellenőrzés és a kérdőívek kérdéskörét illeti, én azt gondolom, hogy a módosító indítványok benyújtása során - itt elsősorban Tóth Károlynak a módosító indítványára gondolok - meg a bizottsági módosító indítványok elfogadása nyomán ez a biztonsági kérdőív és az ellenőrzés sokkal jobbá, pontosabbá vált. Ennek ellenére érzek valami bizonytalanságot abban a tekintetben, hogy a kérdőív v alahogy nem érzékelteti azt, hogy mégiscsak az elmúlt öt évben, '8990ben rendszerváltás történt. Tehát ugye, tisztában vagyunk azzal, hogy az egykori IIIas főcsoportfőnökségnek a III/IIIas csoportfőnöksége jogutód nélkül megszűnt, ugyanakkor azzal is t isztában vagyunk, hogy a jelenleg működő nemzetbiztonsági szolgálatok jogutódszervezetei a IIIas főcsoportfőnökség, valamint a katonai hírszerzés egykori szervezeteinek. Jogutódszervezetei a struktúrájukat tekintve, de semmiképpen nem jogutódszervezetei v éleményem szerint a működésük körét tekintve, és tulajdonképpen mind az 1990. évi X. törvény és még sokkal inkább ez a törvény arra szolgál, hogy világosan és egy jogállamhoz illő módon határozza meg a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a tevékenységét. Nos, hogy konkrétabb legyek, a kérdőívekkel kapcsolatban, azt hiszem, hogy különböző értelmezési lehetőségek vannak, és ugyan többször elhangzott az, hogy ezeknek a kérdőíveknek a kitöltését valamiféle tájékoztató vagy sillabusz fogja segíteni, de ezeket termés zetesen még nem ismerhetjük, és nagyon fontosnak gondolom, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ezt majd valamikor a jövőben megismerje. Tehát akkor, amikor Ctípusú kérdőívben a jelenleg elfogadásra váró, Tóth Károly által írt szövegben az áll, hogy áll, il letve állte kapcsolatban alkotmányos alapelveket tagadó, az emberi jogok gyakorlását biztosító demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes nézeteket valló vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel, mozgalommal, csoporttal, ha igen, akkor fej tse ki részletesen, az én olvasatomban ez egyértelműen jelenti azt, hogy aki az egykori állambiztonsági szervezetnek bármely csoportfőnökségével vagy osztályával, alosztályával kapcsolatban állt, akár hivatásos állományként, akár hálózati személyként, az e zt itt be kell hogy írja. Ugyanis nekem meggyőződésem, hogy a volt állambiztonsági szervezet, az egész IIIas főcsoportfőnökség olyan szervezet volt, amely az emberi jogok gyakorlását biztosító demokratikus jogállam alapelveivel
