Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - WACHSLER TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3640 ellentétes nézeteket vallot t. Tehát azt gondolom, hogy ez a kérdőív csak akkor tölti be a funkcióját, hogyha a kitöltőjét legalábbis egy bizonyos lelkiismeretvizsgálatra kötelezi. (15.00) Mivel maga a kitöltött kérdőív államtitkot képez, ebből tehát nem következik az, hogy ő lelepl eződik olyan módon, mint az ügynöktörvény alapján átvilágított személy; de azért azt, hogyha valaki, mondjuk, egy mai szélsőséges mozgalommal valamiféle kapcsolatban van, azt természetszerűen köteles legyen beírni. Azt azonban, hogy ha kapcsolatban volt az állambiztonsági szervezettel, azt ne legyen köteles beírni, ezt én visszásnak tartom, és a nemzetbiztonsági kockázatát is abban látom, hogy ha például valaki magas diplomáciai beosztásba kerül és ezt a körülményt elhallgatja - egyébként az elhallgatásnak nincs sok értelme, hiszen éppen az ellenőrzést végző szervezetek úgyis tisztában vannak az illetőnek ezzel a múltjával , az igenis nemzetbiztonsági kockázat, hogy az illető egy olyan szervezetnek dolgozott, mondjuk, korábbi diplomáciai megbízatása során, amelyikről tudjuk azt, hogy végül is a szovjet hírszerzés eszköze volt és irányítása alatt állt. Tehát azt gondolom, nagyon fontos világossá tenni önmagunk számára, a nyilvánosság számára azt, hogy a biztonsági ellenőrzés bizony erre is kiterjed. Ugyanúgy van most itt egy kérdés, amely arra kérdez rá, hogy volte kapcsolatban a megkérdezett - a Ctípusú kérdőívet kitöltő - valamely külföldi hírszerzéssel vagy annak fedőszervével. Nekem mint a nemzetbiztonsági bizottság tagjának, feltehetőleg - ha a törvényt elfogadjuk - ki kell töltenem ezt a Ctípusú kérdőívet, és én bizony be fogom írni, hogy igen. Ugyanis én kapcsolatban álltam '90 előtt a Szabad Európa Rádióval, amelyről akkoriban azt mondták, hogy a CIAhoz kapcsolódó szervezet. Akkor ezt természetesen mindig elutasítottuk, visszautasítottuk, de azért ma már azt hiszem, kár volna titkolni vagy cáfolni azt, hogy valóban befolyásolta a CIA, egyrészt anyagi eszközöket bocsátott a rendelkezésére, másrészt a műsorpolitikájára is ráhatott. Tehát igenis, a Szab ad Európa Rádió a külföldi titkosszolgálat fedőszerveként működött, és azt gondolom, a tisztesség azt kívánja - akármilyen rosszul is hangzik , hogy beírjam: igenis, voltam kapcsolatban fedőszervvel. De vajon be fogjae írni az, aki mondjuk, jelenleg a ne mzetbiztonsági szolgálatok valamelyikénél vagy pedig a diplomáciai szolgálatban tevékenykedik, és egykori munkakörénél fogva szükségképpen kapcsolatban állt valamelyik szocialista ország hírszerzésével vagy mindenekelőtt a szovjet hírszerzéssel? Azt gondol om, ha tőlem elvárható - és én ezt magamtól elvárom , hogy beírjam ezt a vonatkozást, akkor attól is elvárható, aki kvázi hivatalos kapcsolatban, tehát nem ilyen féllegális kapcsolatban állt valamely fedőszervvel, hanem hivatalos kapcsolatban. Ezzel kapcs olatban szeretném elmondani azt, amit a legfontosabbnak érzek ezzel a biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy tudjuk a Belügyminisztériumban vizsgálatot végző történészbizottság munkájából - de tudtuk ezt már korábban is, éppen a nemze tbiztonsági bizottság által végzett vizsgálatból, amely az ügynöktörvény előkészítése során folyt még 1991ben , hogy a különböző, jogutóddal megszűnt, illetve jogutóddal működő szervezetek természetszerűen működési körükben számos olyan adatot gyűjtöttek , amelyeket egy jogállamban nem kellene vagy nem is volna szabad gyűjteni. Az is nagymértékben valószínűsíthető, hogy ezek az adatok továbbra is e szervezetek birtokában vannak. Viszont azt gondolom, hogy teljesen abszurd volna, ha a biztonsági ellenőrzése k során ezeknek az iratoknak, dokumentumoknak a felhasználására bármilyen módon sor kerülhetne. Szeretnék mondani egy némileg a humor körébe tartozó példát - talán ez megbocsáttatja azt, hogy egy kicsit hosszabb vagyok a szándékoltnál. Közismert az, hogy D emszky Gábor ellen a nyolcvanas évek első felében hatóság elleni erőszak miatt egy eljárás indult, és akkor, amikor a pere folyt, az Esti Hírlapban megjelent egy cikk azzal a címmel, hogy "Rendőrre támadt az autós". Ez a cikk igen durva módon támadta azoka t a nyugati hírforrásokat, amelyek ebből valamilyen politikai ügyet akartak csinálni, és azt mondták, hogy ez az autós egy krakéler alak, aki kötekedett a
