Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László):
3631 állományú tagjai jogellenes tevékenységre kaptak utasítást, arra kötelesek felhívni az utasítást adó figyelmét. Ez azért nagyon fontos, mert ez választ ad hat megítélésem szerint a Dávid Ibolya képviselőtársam által jelzett 136. pontban lévő módosító indítványra is, hiszen éppen ott hangzott el példaként, hogy mi történik, ha egy engedélyhez, külső engedélyhez kötött feladatot kell végrehajtani, úgy, hogy ni ncs külső engedély. Meggyőződésem szerint egyértelmű választ ad, hiszen a törvény erejével kötelezi a szolgálat tagját, hogy jelezze: nincs meg az engedély. Tehát én úgy érzem, hogy ez az új 3. pont - ezért szerettem volna képviselőtársaim figyelmét felhív ni - ad megfelelő garanciát, és ez volt a bizottság szándéka is. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm szépen. Tóth képviselő úr, am ire hivatkozott, ez egy kétszemélyes műfaj. Ebben két alany van, amire hivatkozott, a (3) bekezdés: aki utasítást ad és aki utasítást kap. Ez egy nagyon szűk kör. Az előző javaslat, amire én hivatkoztam, függetlenül attól, hogy én részese vagyok, tehát én adom az utasítást vagy én kapom az utasítást, ha nekem a tudomásomra jut a szolgálatokon belül, bárhol, bármilyen esetben jogellenesség, ez a kör arra vonatkozna, hogy akkor én köteles vagyok jelenteni ezt a miniszternek. Ez egy jóval kisebb kör, és erre e gyébként ez a nemzetbiztonsági törvényjavaslat más helyen is adott volna megoldást, amikor az a személy tehet ilyen kifogást, aki kapja az utasítást. Még egyszer elmondom: ez sokkal tágabb kör, amire én gondoltam, és ez mindenkire nézve egyfajta kötelezést jelent, aki észleli ezt a nemzetbiztonsági szolgálatban, függetlenül attól, hogy ő maga kaptae az utasítást. Amihez én szerettem volna hozzászólni az adatkezeléssel kapcsolatban, az a 42. §hoz benyújtott módosító javaslatom. Ez rögzíti, hogy a nemzetbiz tonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel. Ezzel én maximálisan egyetértenék - eddig. Azonban kivételt teremt a törvényjavaslat, és azt mondja: ha az adat hivatalból ül dözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, akkor - tehát nemcsak arra a célra használhatják fel a beszerzett adatokat, amire eredendően megkérték. Ez nekem komoly problémát jelent. Mindenekelőtt nagyon fontosnak tartom a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek az együttműködését, amíg ez az információcserékre vonatkozik. De attól a ponttól kezdve, amikor egy speciális adat birtokába jut a nemzetbizt onsági szolgálat, attól a ponttól nem mindenben értek egyet ezzel a javaslattal. Hiszen azt mondja a rendőrségi törvény, hogy a rendőrség banktitoknak, adótitoknak minősülő rendszerbe akkor tekinthet be, ha két évet meghaladó bűncselekmény gyanúja miatt ké ri az adatot. Ugyanakkor ilyen korlátozás nincsen a nemzetbiztonsági törvényben. Tehát a nemzetbiztonsági szolgálatok majd' bármikor betekinthetnek ezekbe a rendszerekbe. Nekem az jelentett gondot, hogy ha a nemzetbiztonság betekint, önmaga ezt az informác iót nem használja fel, akkor átadhatja annak a rendőrségnek az információt, amely egyébként saját jogon nem szerezheti meg ezt az információt, mert a saját törvénye alapján valószínűsítenie kell azt, hogy két évet meghaladó bűncselekményhez kéri. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.
