Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - WACHSLER TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
3630 ponton tartalmaz garanciákat a mindenféle önkényesség, önkényes adatkezelés és önkényes információgyűjtés ellen. (14.10) Ke zdve azon, hogy az adatkezelési rendszerek csak konkrét feladat céljából kapcsolhatók össze, és hogy a keletkezett adatok megsemmisítendők; folytatva azon, hogy egyáltalán a nemzetbiztonsági hivatalok eljárása csak abban az esetben indul meg, hogyha valami lyen gyanúja fennáll a szolgálatok tevékenységi körébe tartozó vizsgálat, felderítés indokoltságának. Ami pedig a biztonsági ellenőrzést illeti, itt részben a módosító indítványok következtében egyrészt azt is meghatározza a törvény, hogy ezek a biztonsági ellenőrzések milyen ütemben történhetnek, másrészt azt gondolom, hogy nem lehet biztonsági ellenőrzést végrehajtani azzal szemben, és ennek következtében az adatok pontosítása is értelmét veszti abban az esetben, hogyha az illető már nem tölt be ilyen áll ást. Tehát tényleg azt hiszem, hogy a garanciák azon múlnak, hogy betartjáke a törvényt. Most itt sem pusztán a szolgálatoknak és az éppen felügyelő miniszternek a jóindulatáról van szó, hiszen a nemzetbiztonsági bizottságnak az egyik fő feladata az, hogy ellenőrizze, követike a törvényt; a másik pedig, hogy a törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosát ruházza fel széles körű felhatalmazással az ellenőrzés tekintetében, és a adatvédelmi biztost még szélesebbel, hiszen az az adatkezelési rendszer eket, a rendszerek működését is megismerheti. ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces viszontválaszra Wachsler Tamásnak megadom a szót. WACHSLER TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Azt gondolom, hogy az adatkezelé si rendszereknek a problémája kicsit súlyosabb, mint a titkos információgyűjtés egyéb eszközeinek a problémája. Emellett két érvet szeretnék még elmondani. Az egyik az, hogy egy adatkezelési rendszer azért veszélyes, pontosabban egy adatkezelési rendszerhe z való szabad hozzáférés azért veszélyes, veszélyesebb, mint mondjuk, a lakásba való fedett behatolással való visszaélésnek a lehetősége, mert ha egy adatkezelési rendszerbe hatolnak be illegálisan a szolgálat emberei, ott emberek százezreiről juthatnak ho zzá adatokhoz, csak a számítógép kapacitása szab határt annak, hogy hány emberről szereznek be információkat, míg más esetben ennek fizikai korlátai vannak. A másik pedig az, hogy ez egy olyan terület, ez az egész számítógépes terület, ami egyrészt robbaná sszerűen fejlődik, rendkívül nehéz követni. Azt gondolom, hogy a titkosszolgálaton, illetve ezen a szférán kívül mozgó személyek közül nagyon kevesen vannak, akik versenyezni képesek ezen a területen. Elég, ha csak annyit mondok példaként, hogy a parlament i számítógépes hálózat, ami egy eléggé jó szolgáltatást nyújtó számítógépes hálózat, információim szerint a képviselők kisebb része számára nyújt naponta információt, viszonylag kevés ember van, akinek lehetősége van és mégis él vele, azért, mert annyira b onyolult és nehéz ezeket a rendszereket kezelni. Ezen rendszerek működésével kapcsolatos garanciák között, mondjuk, a bizottságnak a működése számomra nem elégséges, a bizottság minden jóindulatának és lelkesedésének feltételezése mellett sem. ELNÖK (dr. S alamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Tóth Károly képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Csak a nemzetbiztonsági bizottság 133/1. pont alatt jelzett módosító indítványára szeretném felhív ni a figyelmet, azért, mert a törvény 26. §ához kapcsolódva egy nagyon fontos garanciális szempontot tartalmaz. Pontosan arra vonatkozóan, hogy mi történjék akkor, ha valamiféle jogellenes feladatra kap utasítást a szolgálat tagja, és egy új 3. ponttal ja vasolja a bizottság kiegészíteni a törvényt, amely egyértelművé teszi, hogyha a szolgálatok hivatásos
