Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH KÁROLY (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH PÁL (MSZP):
3622 kivizsgálhatja, és mindig a bizottság dönti el, hogy a hozzá forduló panaszosok melyik körével foglalkozik. Tehát nincs valamiféle kötelező, és hogy minden üggyel köteles foglalkozni a bizottság, sőt ténymegállapító vizsgálatot is tehet. De ha már ennél a körnél vagyunk, nekem ebben sokkal nagyobb problémát a vizsgálóbizottság és a parlamenti állandó bizottság közötti szerep jelent. Ugyanis a Házszabály azt mondja, hogy ha a képviselők egyötöde kéri, mindenféle tárgyi megkötés nélkü l létrejöhet egy vizsgálóbizottság. Most ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét is vagy korlátozni kellett volna, mert hiszen a nemzetbiztonsági bizottság egy teljesen atipikus állandó bizottság, és bizony vizsgálati bizottságnak inkább minősül, mint e gy állandó bizottságnak, mert egy folyamatos vizsgálatot végez. Ugyanakkor ott sincs beszélő viszonyban a Házszabály többi részével, hogy mit fog tenni a bizottság, milyen formában fogja adott esetben az Országgyűlést értesíteni, mert az állandó bizottságo k az Országgyűlésnek javaslattevő, kezdeményező bizottságai. Nyilván ezért szabályozza részletesen például a Házszabály, hogy mit kell csinálnia egy vizsgálóbizottságnak, hogyha befejezte az eljárását. Hadd idézzek néhány dolgot: A bizottság ténybeli és jo gi megállapításait közli egy jelentésben az Országgyűléssel. Ugyanakkor a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereit és megállapításait, ezt mindmind közli az Országgyűléssel. Nekem az volt értelmezhetet len ebben, hogy hogyan fog beleilleszkedni az Országgyűlés általános menetébe, hogyha befejezett adott esetben egy vizsgálatot ez a nemzetbiztonsági bizottság. Erről hogyan fogja az Országgyűlést értesíteni? Vagy pedig nem kell neki értesíteni - de akkor e rről mindenféleképpen a törvényjavaslatban kellene rendelkezni. Köszönöm. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Tóth Károly úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Két mondatot szere tnék mondani. Az első valahogy visszacseng. Én úgy ítélem meg, és minden egyes konkrét módosító indítvány, majd az ehhez kapcsolódó csatlakozó módosító indítványok bizottsági tárgyalása azt mutatta, hogy a törvény előkészítésének története a garanciális el emek bővülésének története. Tehát nem történt más, mint mind az állampolgár számára, mind a bizottság számára ama két feltétel együttes alkalmazásával, amiről Kövér képviselőtársam is más vonatkozásban szólt, miszerint az állampolgári jogok védelme, másrés zt a szolgálatok, és ezen keresztül az állam érdeke, titokhoz való megőrzésének érdeke együttesen amilyen mértékig megvalósulhatott, minden módosító indítvány azt a célt szolgálta - és minden elfogadott módosító indítvány , hogy ezek a garanciális elemek folyamatosan bővüljenek. És hogy vane - ez a második mondat - olyan új feladata, amivel eddig nem rendelkezett a bizottság? E törvény által, ha elfogadásra kerül: igen. Szeretném felhívni a 15. § (1) bekezdésében egyetlen mondatra a figyelmet: a bizottság megkapja a kormány számára készített jelentéseket. Erről eddig nem rendelkezett az '90. évi X. törvény, és nem is volt gyakorlat. Csak egy nagyon általános, átfogó, az ügyek számára és jellegére vonatkozó tájékoztatást kapott. Többek között például ez is új elem, amely bővíti a bizottság ismereteit és lehetőségeit. Köszönöm. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Tóth Pál úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm szé pen. A helyzet az, hogy valamilyen malőr folytán az emberi jogi bizottság előadója voltam, és nem tudtam elmondani a felszólalásomat - de nem is akarom. A következőt mondanám: szakértők segítségével kiválasztottuk a módosító indítványok közül azt a 128at, amely
