Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH PÁL (MSZP):
3619 A következő problémakör, amiről s zólnék ebben a körben, az a 92. számú ajánlási pont, amely arról szól, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hogyan alkalmazhat szakértőket. Módosító indítványunk két ponton javasolja módosítani a szabályozást. Az első egy - számunkra legalábbis - fontos elvi kérdés, mégpedig az, hogy a nemzetbiztonsági bizottság, bár speciális bizottság, elvileg speciális jogosítványokkal, és mint hallottuk, speciális megkötésekkel, de mégiscsak egy parlamenti bizottság, amelyben a parlamenti pártok képviselői ülnek, ergo egy politikai testület. Előfordulhat, hogy ebben a politikai testületben politikai véleménykülönbségek alakulnak ki; és az is előfordulhat - feltéve, de nem megengedve, előfordulhat , hogy politikai alapon foglalnak állást a különböző frakciók egy teljesen ko nkrét kérdésben is, tehát például - nem a jelenlegi kormánytöbbségről mondom, hanem egy általános kormánytöbbségről - politikai okból védik egy vitában a kormányt. (13.20) Mi úgy gondoljuk, hogy a valóban működőképes ellenőrzés szempontjából fontos, hogy n em a bizottság vagy ne csak a bizottság, hanem annak egyes tagjai is folyamodhassanak szakértők segítségéhez. Olyan szakértők segítségéhez, akik valóban értenek ehhez a területhez, és akik a dolgok logikája folytán nagy valószínűséggel a szolgálatokhoz tar toznak, ott dolgoznak, de azért, hogy az ne lehessen valamiféle választás előtti versenyfutás a szolgálatok munkatársai között, azért nem javasoljuk módosítani azt a szabályt, hogy ezt csak a szolgálat főigazgatójának az engedélyével tehessék meg. Ugyanebb en a körben egy másik módosítási javaslatunk, még pontosabban, ennek a módosító javaslatnak másik része az, hogy ne tévesszük szem elől: a nemzetbiztonsági bizottság munkájának csak része - bár fontos része - a végrehajtó hatalom ellenőrzése; vannak törvén yhozói feladatai is. Szerintem nem szabad kizárni azt, hogy e feladatok érdekében is igénybe vegyék a bizottság tagjai, illetve a bizottság a titkosszolgálatokhoz tartozó személyek szakértői segítségét. És végezetül itt szeretném bejelenteni, hogy bár ebbe a körbe tartozik a 91. számú módosító indítvány, annak egyegy összefüggése miatt a vita egy későbbi szakaszában szeretnék majd azzal foglalkozni. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is megköszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót először Tóth Pál úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Ezt követően a jelentkezett kétperceseket sorrendben. TÓTH PÁL (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Először Gyuricza Béla képviselő úrnak az ajánlás 57. pontjában tett felvetésével vagy módosító indítványával kapcsolatban a következőt mondanám. Ahány kormány, annyi kormánynak van kabinetje; tehát minden kormány '90től megalkotta a maga rendeletét, amelyben meghatározta, hogy milyen kabinetjei és ezeknek milyen feladataik vannak. Ebben az értelemb en a kabinetek a kormány munkaszervei, és ilyen munkaszervezete a kormánynak a Nemzetbiztonsági Kabinet is, meghatározott feladatokkal és a kormányrendeletben meghatározott szereplőkkel és résztvevőkkel. Amennyire tudom, nemrég volt a kezemben ez a rendele t, gyakorlatilag ebbe a kabinetbe eljut minden olyan információ, amely ebben a módosító indítványban szerepel. És ha jól tudom, a kabinet tagjai a szolgálatok vezetői. Lehet, hogy tévedek; de a felügyelő miniszter biztosan. A másik dolog: Wachsler Tamás ké pviselő úr felszólalásában megemlítette azt az aggályát - nem akarok belebonyolódni a Házszabállyal kapcsolatos polémiába , miszerint nem biztos, hogy ebben a szuper bizottságban - ahogy ő mondta , tehát a nemzetbiztonsági bizottságban érdemleges dolgoka t tudhatnak meg a képviselők, ha olyan az éppen hatalmon lévő kormánypárt, amilyen. A dolgok pillanatnyi állása szerint, a következőképpen néz ki ez az ügy. Eljárása során a bizottság bárkit meghallgathat; így a minisztert, a főigazgatót és a szolgálatok m unkatársait is, egyszer. Másodszor: ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a szolgálatok birtokában lévő, az adott ügyre vonatkozó összes iratba. Azért ezek nem akármilyen dolgok.
