Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3612 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ezt a vitát, amiről képviselőtársam beszámolt, többszörösen lefolytattuk, módunkban á llt, ezt a kérdéskört nagyon tisztességesen körbejártuk. És én azt hiszem, hogy mindketten, egymás érvrendszerét részleteiben megismerve, bele is tudjuk élni a másik gondolatvilágába magunkat, el is tudjuk azt fogadni. Én készséggel elfogadom Dávid Ibolya azon állításait, hogy itt egy sor - megint csak az előző felszólalásomban használt kitételt kell mondanom - nem elegáns jogi megoldás van; ugyanakkor azonban látni kell, hogy egy olyan intézményrendszer törvényben, ráadásul kétharmados törvényben rögzítésé re kerül itt sor, ami ennek a bizottságnak a mi parlamentünk keretei között eddig még nem gyakorolt, nem látott és eddig még nem is alkalmazott működési lehetőséget, betekintést biztosít az állam egy nagyon fontos intézményrendszerének az életébe. Itt arra az egyetlen kitételre szeretnék csak visszatérni, amit képviselő asszony úgy fogalmazott meg: a kockázati tényezőt az a Nemzetbiztonsági Hivatal és annak főigazgatója fogja megfogalmazni, amely hivatal állami intézményként működik, és így tulajdonképpen n incs kontroll - és nincs bírósági kontroll - arra, hogy meg lehessen állapítani, hogy ez a kockázati tényező valóban fennálle avagy sem. Ezzel kapcsolatban én csak azt szeretném elmondani, hogy ez így van. De ez az intézmény, illetve ezek az intézmények ö nmagukban is így működnek, és éppen azért építettük be ebbe a törvényjavaslatba mindazon garanciális lehetőségeket, amelyeket a bizottság mostantól fogva, illetve az elfogadást követően tud gyakorolni, hogy egyfajta társadalmi kontrollt, még ha kis létszám ú bizottságon keresztül is, de a Magyar Országgyűlés választott képviselőiből és az itt képviselt pártok képviselőiből állóan gyakorolni tudjon ezek fölött a szervezetek fölött. Természetesen voltak gondjaink, és ezek technikai jellegű gondok voltak, de ez t megosztottuk a bizottsággal, és nagyon sokat változott - és képviselő asszony javaslatai alapján is változott - az eljárás, illetve a tervezet a tekintetben, hogy hogyan lehet megválasztani egy bizottságot fölálló parlamentnél és hogy lehet pótolni a biz ottság tagjait működő parlament mellett. Még egyszer el kell mondanom: elfogadom a fenntartásait. Egyelőre jobbat nem találtunk. De én mindenféleképpen ragaszkodnék és szeretném azt, hogyha ez az intézményrendszer beépülhetne ebbe a törvénybe, és ez a bizo ttság gyakorolhatná ezeket a jogosítványait. Ugyanis ez az a pont és ez a része ennek a törvénytervezetnek, ahol garanciát tudunk adni a társadalomnak arra, hogy mindazok, amik az elmúlt években, különösen a rendszerváltás környéki időszakban, kedélyborzol óként jelentkeztek a társadalomban, nem ismétlődhetnek meg. És garanciát tud adni a szolgálatnál dolgozóknak arra, hogy nem lehet ilyen vádakkal illetni, és van egy fórum, ahová ők is fordulhatnak, hogyha őket kezdik el piszkálni. Ezt tehát én nagyon fonto snak ítélem meg. Azt pedig kérem, fogadja el, képviselő asszony, hogy mindezen jogosítványokat nem lehet úgy megadni, még országgyűlési képviselőnek sem, hogyha azt a nagyon szigorú ellenőrzést nem folytatjuk le velük szemben, a bizottsági tagokkal, leendő bizottsági tagokkal szemben, amit ebben a törvényben egyébként megfogalmaztunk. Szeretnék utalni egy gondolat erejéig az "és/vagy"vitára. A szándék itt a részünkről nem a bizottságtól való elhatárolás volt, és ezt itt kijelenteném; lebeg még ez a kérdés az alkotmányügyi bizottságban, és ha ott egy jó kapcsolódó módosító születik, azt mi nagy örömmel fogadjuk. Először is nem az elnök és alelnök közötti "vagy" az, amit preferálunk, hanem az "és": "elnökét és alelnökét", azzal a szándékkal, hogy aztán ők úgy tájékoztatják a bizottság többi tagját, ahogy ez a munkarendben vagy az idő függvényében lehetséges. De ne kelljen egyegy ügyben, ami szándékaink és véleményünk szerint egy igen felpörgő munkaütemet fog jelenteni majd a bizottságnál, ha a törvénybe életb e lép, ne kelljen minden ügyben összehívnunk a bizottságot, és ne kelljen nekünk mindenkivel közölni azt, amit tudomására kívánunk hozni. Ez legyen a bizottság két vezetőjének a feladata. Ezért "a bizottság elnöke és alelnöke" az, amit mi támogatunk; de ha ennél jobb ötlet van és ebben meg lehet jeleníteni, hogy ez az egész bizottságot jelenti, semmi akadálya, mi ezt el tudjuk fogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
