Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3610 ülésen fogu nk erre a kérdésre visszatérni, és próbálunk a Házszabálynak megfelelő módosító javaslatot előterjeszteni. Az ugyanebbe a fejezetbe tartozó 116. számú módosító indítványomat is szeretném most indokolni. A törvényjavaslat 19. §ának (1)(7) bekezdései szabá lyozzák azt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság milyen eljárás következtében alakulhat meg. Az én módosító indítványom a teljes 19. § elhagyására irányul. Megítélésem szerint ez egy olyan kérdés, amelyet nem szabad a nemzetbiztonsági törvényben szabályozni, illetőleg mielőtt a nemzetbiztonsági törvény ezt szabályozza, ezt a kérdést a Házszabályban kellene szabályozni. Ugyanis az alkotmány 24. § (4) bekezdése azt mondja, hogy "az Országgyűlés működésének szabályait és tárgyalási rendjét házszabályban állapítj a meg". 1994 szeptemberében, amikor az új Házszabályt elkészítette az Országgyűlés, két dologról döntött. Az első a Házszabály formája vagy műfaja, hogy milyen formában alkotja meg a Házszabályt. Miután az alkotmány a formára, erre a műfajra nem ír elő sem miféle kötelezést, dönthettünk volna úgy, hogy ezt törvényben szabályozzuk, de az Országgyűlés úgy döntött, hogy országgyűlési határozatban kívánja ezt szabályozni. Nem a véletlen hozta ezt a döntést, hiszen évekig tartó vita előzte meg a műfajra vonatkozó vitánkat, hiszen az Országgyűlés szuverenitásának egyik biztosítéka az, hogy ez ne törvény legyen, hanem országgyűlési határozat, hogy egyetlen kicsi aktus erejéig se rendelődjék alá az Országgyűlés Házszabálya a végrehajtó hatalomnak. Nagyon örültünk, am ikor az új parlament egyetértett velünk abban, hogy ez országgyűlési határozati forma legyen. Ugyanakkor szeptemberben nemcsak a formájáról döntöttünk, hanem a tartalmáról is. Hogyan konkretizálódik az alkotmány 24. §a, melyek a működés szabályai és mi az Országgyűlés tárgyalási rendje? A Házszabály szabályozási tárgya - ha megnézzük a tárgymutatóban - kezdődik az Országgyűlés megalakításának szabályaival, szervezetének taglalásával, melyből a bizottságokról szóló IV. fejezet nagyon fontos e körben. A bizo ttsági fejezet főbb címei: az állandó bizottságok létrehozása, az állandó bizottságok hatásköre, a bizottságok megalakítása, a bizottsági tagok, az ideiglenes bizottság, az eseti bizottságokra vonatkozó külön szabályok és a vizsgálóbizottságokra vonatkozó külön szabályok. A Házszabály 28tól 37ig terjedő szakaszai tartalmazzák a bizottságokra vonatkozó fő- és külön szabályokat, az általános és speciális szabályokat. E részletes szabályozás egyike sem tartalmaz utalást arra, hogy az Országgyűlés mikor, mily en esetben térhet el - egyáltalán eltérhete - a házszabályi rendelkezéstől. A Házszabály negyedik részének IV. fejezete szabályozza a különleges eljárásokat. Ezek: a költségvetési törvény eljárása, a nemzetközi szerződés, a kivételes eljárás és a mentelmi és összeférhetetlenségi szabályok. A Házszabálynak van egy speciális szabálya - ez a 140. § , amely a Házszabálytól való eltérést kivételesen, egyedi esetekben, négyötödös szavazattal engedi meg. E garancia is azt szolgálja, hogy azért szabályoz a Házsza bály, hogy ettől ne lehessen eltérni. Nem ugyanolyan többséggel tér el a Házszabálytól az Országgyűlés egyedi esetben sem, mint amilyen többséggel hozta meg magát a Házszabályt. Mert a jogbiztonság, a kiszámíthatóság fontos alapelv, és ezért négyötödös sza vazat kell egyedi esetben. Szervezeti, eljárási kérdésekben nyilván még ezt a kivételességet sem engedi meg a Házszabály, és nem is rendelkezik erről. Az én megítélésem szerint itt a kör bezárult. Tehát nincs az Országgyűlésnek külön eljárása a Házszabályo n kívül. A Házszabály 29. §ának (1) bekezdése rögzíti az állandó bizottságokat. Azt mondja, hogy az állandó bizottságok, melyek az alkotmányban, más törvényben és Házszabályban meghatározott hatásköröket gyakorolják. Erre a szakaszra hivatkozott a miniszt er úr még az általános vitában is. Megítélésem szerint ez azt jelenti, hogy törvény is határozhat meg hatáskört és feladatot. Így jártunk el a miniszter úr által is hivatkozott honvédelmi törvény esetében. A honvédelmi törvény 6. §a feladatot állapít meg a már házszabályszerűen megalakult állandó bizottságunknak. Azonban e feladatmeghatározásnál is ügyelni kell a törvényhozónak arra, hogy a feladatmeghatározás a Házszabály egyéb rendelkezéseivel összhangba hozhatóe. Tehát csak olyan feladat állapítható me g
