Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3609 Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A szakmai viták nagy része az általános vitában csúcsosodott ki, és ez így is van rendj én. Mire elérünk a részletes vitához, addig az indítványaink egy jó részének a sorsa eldőlt, hiszen több bizottsági szűrőn keresztülmentek, a bizottságok vagy támogatták ezeket, vagy nem; de részben eldőlt a sorsuk. Módosító javaslataink egy részét a többs ég támogatta; a módosító indítványok másik része olyan, ahol többségében tudomásul tudjuk venni azt, hogy a kormányzó pártok másként gondolták ennek a javaslatnak az elkészítését, mint mi. Vannak azonban ennek a törvényjavaslatnak olyan részei - a bizottsá gi javaslatok után is , amelyben úgy gondolom, ha leszavazta is a kormánytöbbség a javaslatainkat, mindenféleképpen szóvá kell tennünk. Ezek a kérdések azok, amelyeket én a Házszabálynak való megfelelőség körébe sorolnék, és hozzáteszem, hogy minden ilyen javaslatunkat a nemzetbiztonsági bizottság és az alkotmányügyi bizottság többsége is leszavazta. Egyetlen olyan javaslat maradt, a 104. pontban megfogalmazott indítványom, amelyben az alkotmányügyi bizottság nem döntött, restanciába helyezte, az emberi jo gi, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság pedig nem támogatta ezt a javaslatot. A javaslat lényege, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevék enységet kezdenek, e tényről a miniszter tájékoztatja a bizottság elnökét vagy alelnökét. Ebben a körben a 102. számú módosító javaslatot elfogadták a bizottságok, melyet Boross Péter képviselő úr nyújtott be. Ő azt javasolta, hogy ne csak a bizottság elnö két, hanem "és alelnökét" is értesíteni kelljen erről a vizsgálatról, információgyűjtő tevékenységről. (12.30) Ennek kapcsán az alkotmányügyi bizottságban fölvetődött az a kérdés, amivel én indokoltam a 104. számú javaslatomat. A Házszabály jelenleg a bizo ttság elnökét egyenlőnek tekinti a bizottsági tagokkal, tehát ő egy olyan személy, aki első az egyenlők között, de a bizottsági elnököknek nincs a Házszabály alapján olyan többletjogosítványuk, amely alapján ők különféle információk birtokában lehetnek, am it nem osztanak meg a bizottsági tagokkal. Ezért jelentett nekünk nehéz problémát, hogy a bizottság elnökét vagy alelnökét, a bizottság elnökét csak vagy a bizottságot kelljen értesíteni erről a kérdésről. Hiszen ez a fajta javaslat egy új intézményt terem tene meg, mert ha az a célja ennek a javaslatnak, hogy a bizottság elnöke és alelnöke - vagy alelnöke, teljesen mindegy - a megkapott információt nem oszthatja meg a bizottsági tagokkal, akkor ez egy idegen test a Házszabályunk általános rendelkezéseihez k épest. Akkor viszont elvarratlan ez a szál, és tovább kellene vinni a gondolatot, hogy hogyan oldható meg az, hogy olyan információk és tények birtokába kerülhet egy bizottság elnök vagy alelnök, amit nem tud megosztani a bizottsági tagokkal. Ha az a cél, hogy a bizottság elnöke, aki az információt megkapta, ezt az információt tovább tudja adni a Házszabály általános szabályai szerint, akkor csak a bizottságot kellene értesíteni, hiszen arra kialakult szabályok vannak, hogy a bizottsághoz érkező információk ról az elnök milyen módon - szóban, írásban vagy egyéb módon - tájékoztatja a bizottság tagjait. Valószínűleg nem ez volt a jogalkotó célja, és itt be akarta fejezni az információáramlást, meghagyni ezt a bizottsági elnöknek vagy alelnöknek. Még egy fontos kérdés felvetődött. Nagyon örülök, hogy a miniszter úr elfogadta azt a javaslatot, hogy garanciális szempontként kerüljön bele, hogy mindig ellenzéki lehessen a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Azonban ez azt is feltételezi, hogy az alelnöknek vagy adot t esetben az alelnököknek - ezt sem lehet tudni, mert ezt is csak egy szóbeli megállapodás szabályozza - nyilván kormányzó pártiaknak kellene lenni. Ha vagylagosan marad meg ez a szöveg, ez azt jelenti, hogy a miniszter úr eldöntheti, hogy adott kérdésben a kormányzó párti alelnököt vagy az ellenzéki elnököt értesítsee. Miután az alkotmányügyi bizottság észlelte azt, hogy sehogy nem teremthető meg az összhang a Házszabály általános rendelkezéseivel, ezért a legközelebbi alkotmányügyi bizottsági
