Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS, a KDNP
3583 eszközökkel megvédeni, enyhén szólva legalábbis több kérdőjellel illethető. De itt külön is hadd hívjam fel az önök figyelmét arra, hogy új társadalmi szervezetet csak hatósági jóváhagyással lehet létesíteni, bejegyzéssel létesül az új társadalmi szervezet. Márpedig az állam a bejegyzésnél megvizsgálja - ha szabad így kifejezni m agam , hogy vajon megfelele a törvényes kellékeknek vagy sem az új egyesület. Tehát ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy ez az egész egyesülési joggal való visszaélés egy átgondolatlan, a hatályos joggal szembenálló megoldás, ezért szóba s em jöhet, hogy ezt megszavazzuk. Ami most már az előterjesztésnek a közösség elleni izgatásra vonatkozó részét illeti, többen helyesen utaltak arra, hogy milyen rossz emlékű elítéltetések sorozatát hozta maga után az izgatás bűntette, amely valóban a magya r jogalkotásban a Csemegikódex óta létezik, szerintem megfelelően, jól van szabályozva, és az alkotmánybírósági döntés értelmében félő, hogy amennyiben ez az előterjesztés az Alkotmánybírósághoz kerülne, tulajdonképpen mint a politikai nyomásgyakorlás esz köze kerülne megítélésre, hiszen az izgatásnak egy olyan törvényi tényállása került megfogalmazásra a javaslat 6. § - ha jól emlékszem - (1) bekezdésében is, amely önmagában is elfogadhatatlan... - elnézést kérek, ez a (2) bekezdésben található. (10.20) De úgy gondolom, azt is hozzá kell tenni ehhez a megállapításhoz, hogy önmagában ennek az előterjesztésnek a (2) és (3) bekezdése - a megfogalmazás tehát az elsőben található - olyan képtelen jogi meghatározásokból indul ki, mint például a közösség elleni iz gatás előkészítő cselekménye szakaszának a büntetése is. Kérem, összehasonlíthatatlanul súlyosabb bűntettek esetében sem bünteti a törvény az előkészületi cselekményt. Ebben az esetben ez az egész egy megfoghatatlan és nyilvánvalóan csupán a politikai megf élemlítés eszközeként használható megfogalmazás. Ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy ez a törvény a jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Hogy vajon a módosító indítványokkal elfogadhatóvá tehetőe, ezt nyilván meg fogjuk vizsgálni akkor, a mikor az összes módosító indítvány rendelkezésre áll. Ehhez képest esetleg módosíthatjuk az álláspontunkat, de a jelenlegi formájában ezt az előterjesztést elutasítjuk. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP és a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon Lászl ó) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Gáspár Miklós képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GÁSPÁR MIKLÓS , a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által a bün tető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatnak az indokolásban megjelölt célja a nemzeti, népi, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt elkövetett bűncselekmények elleni hatékony fellépés, valamint a nemzetközi egyezményekkel való összhang megteremtése. E célokkal természetesen egyet lehet érteni. Azonban a beterjesztett törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésének b) pontja, továbbá a 4. és a 6. § rendelkezései rendkívül problematikusak. Az 1. § (1) bekezdésének b) pon tja a hatályos szabályozáshoz képest büntetni rendeli a továbbiakban azt a személyt is, aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából a csoport tagjainak a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki s érelmet okoz. Véleményem szerint az idézett rendelkezésből a lelki sérelem okozását el kellene hagyni, mivel a lelki sérelem a realitásban nagyon nehezen fogható meg. A törvényjavaslat 6. §a egy sor további tágítást tesz a hatályos rendelkezéshez képest, és a közösség elleni izgatás eddigi büntetőjogi alakzatát a jövőre nézve alaposan kiterjeszti. A Btk. 269. §a eddig csak a gyűlöletre uszítást rendelte büntetni abban az esetben, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, vagy valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen uszít gyűlöletre. A Btk. 269. §a tehát - mint mondtam - eddig csak a gyűlöletre uszítást rendelte büntetni,
