Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
3582 aggályos rendelkezé seit kitöröljük, és valóban egy olyan törvény szülessék ebből, amely megfelel az európai normáknak, és nem igazolja a középeurópai félelmeket. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak, a Füg getlen Kisgazdapárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. TORGYÁN JÓZSEF , az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt rosszallásomat fejezzem ki amiatt, hogy ebben a rendk ívül fontos tárgykörben a vezérszónoki rendszerben csak 10 percben lehet szólni. Ez teljes nonszensz! Hogy mennyire így van ez, emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy a bizottsági vélemények a vezérszónoki rendszerhez képest mindig korlátozottabb időb en kerülhetnének kifejtésre. Most mégis olyan különleges helyzet állt elő, hogy Hack Péter mint az alkotmányügyi bizottság előadója 28 percet szólhatott, ugyanakkor, mondjuk, egy nagy politikai párt... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Melyik az? - Derülts ég.) ... a vezérszónoki mondandóját 10 percben fejtheti ki. Ezért már előre jelzem, hogy mindenképpen igényelni fogom a másodszori felszólalás lehetőségét is. Ami most már a beterjesztést illeti, úgy gondolom, hogy itt megint egy olyan javaslattal állunk sz emben, amelyre azt kell mondani, hogy nem kellően átgondoltan került megszerkesztésre. Ha az előterjesztő tisztességes akart volna lenni, vissza kellett volna vonnia átdolgozásra. Hogy ez nem történt meg, abban alapvetően az az ok szerepelhet az élen, hogy senki nincs, aki ne akarna küzdeni a genocídium vagy az apartheid ellen vagy a rasszista motívumok ellen, vagy netántán nem akarna fellépni az idegengyűlölet ellen, de mint Kutrucz Katalin is elmondta, teljesen világos, hogy a jelenlegi hatályos büntető t örvénykönyv úgy a genocídiumot, mint az apartheidet büntetni rendeli. Egyéb vonatkozásban pedig ez a mostani törvényjavaslat valóban csak egy magasabb büntetési tétel kiszabásának a szándékával született meg. Ezt viszont teljesen szükségtelen törvényjavasl at formájában előterjeszteni, hiszen azt a bírói gyakorlat helyes irányításával is meg lehetne oldani. Félreértés ne essék, a Független Kisgazdapárt tiszteli, becsüli és mindenben irányadónak tartja az Európai Tanács állam- és kormányfő inek 1993. október 7ei bécsi nyilatkozatát, amely kifejezetten hangsúlyozta, hogy a tagországoknak haladéktalanul felül kell vizsgálniuk a fajgyűlöletre, az idegengyűlöletre, az intoleranciára vonatkozó büntetőjogi szabályokat, és azokat az elfogadott egy ezményekhez kell igazítania. Csakhogy magából a miniszteri indoklásból kitűnik, hogy a mi jelenlegi törvényes rendelkezéseink ezeknek az igényeknek megfelelnek, tehát nincs olyan ok, ami miatt ezt a törvényjavaslatot be kellett volna terjeszteni. Nem vitat juk: a mindenkori demokratikus állam jellemzője is, hogy fellép az ilyen jellegű magatartások ellen, tehát ha adott esetben újból vagy jobban kívánjuk szabályozni ezeket a kérdéseket, ez természetesen semmiféle ellenállásba nem ütközne. Azonban a jelenlegi előterjesztés lényege a 4. §ban és az izgatással kapcsolatos törvényi tényállások megfogalmazásában található, márpedig mindkét törvényalkotói szándék a kormányzati előterjesztés szerinti formációban elutasítandó. Hadd legyen szabad külön kitérnem arra, hogy megdöbbentőnek tartom az egyesülési joggal való visszaélés egész konstrukcióját. Először is ez egy olyan kaucsuk tényállást tartalmaz, amelyet az állampárti időszakból rendkívül jól ismerünk, és amely mindenfajta jogállami elgondolással szemben áll. M ásrészt az itt meghatározott cselekmény elkövetéséhez az anyagi eszköz szolgáltatását külön is büntetni rendeli. Emlékeztetnék mindenkit a Bhö. 1. pont (1) bekezdés második fordulatára - micsoda visszaélések tömkelegére adott lehetőséget ez a törvényi szán dék! Itt most ugyanígy visszahozatalra kerülne a legvadabb sztálinista törvénykezés, amely úgy gondolom, szégyene lenne a többpárti parlamenti demokráciának. Ami pedig azt a jogi szándékot illeti, hogy a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet veze tésében részt vevő személyt büntetőjogi eszközökkel szankcionálja, ez a jognak olyan megerőszakolása, ami megint csak nemkívánatos, hiszen egy polgári jogi rendelkezést büntetőjogi
