Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KUTRUCZ KATALIN, az MDF
3581 karlengetések ügyét azonban sem az, sem ez a törvényjavaslat nem oldja meg. Ez a törvényjavaslat egészen másról szól. Miről szól ez a törvényjavaslat? Ez a tör vényjavaslat a jelenlegi büntető törvénykönyvhöz képest tulajdonképpen három típusú módosítást tartalmaz. Először pontosít bizonyos tényállásokat. Ezek a tényállások a népirtás és az apartheid cselekmény. Mind a kettő benne van a jelenlegi büntető törvényk önyvben is. Ez a javaslat bizonyos fajta pontosítást tartalmaz. Azt lehetne mondani, hogy egyrészt jó irányban, amit el lehet fogadni, másrészt hibásan, amit nyilván módosító indítványokkal ki kell javítani, de ez a jelenlegi helyzeten igazándiból nem vált oztat semmit. A másik irányú módosítás ebben a törvényjavaslatban olyan irányú, amely módosítás ma is büntethető cselekményeket rendel büntetni, csak más elnevezés alatt, egy tényállásba összesűrítve és természetesen lényegesen súlyosabb büntetési tétellel , mint amilyet a jelenlegi lehetővé tesz. Hogy szemléletessé tegyem ezt az egészet, hadd mondjam el, mert ez így igaz, hogy e javaslat alapján három pofont úgy lehet büntetni, mint egy halált okozó testi sértést, mint egy háborús pusztítást, mint egy ember rablást, vagy - mondjuk- mint egy erőszakos közösülést. Hogy ez szerencsése vagy sem, hogy így kelle tenni vagy sem, ez nyilvánvalóan az elkövetkezendő vitákra tartozik, és azt hiszem, hogy ez is az a terület, amelyre vonatkozóan az előttem szólók is azt mondták, hogy talán módosító indítványok szükségesek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. E törvényjavaslat harmadik irányát viszont mi rendkívül veszélyesnek tartjuk. Ezt egyébként veszélyesnek tartotta az alkotmányügyi bizottság is és annak egy rész ével kapcsolatban máris megfogalmazott az alkotmányügyi bizottság módosító indítványt. Szeretném hangsúlyozni azt, amit a bizottság előadója elmondott, hogy az egy teljesen szokatlan eljárás, ami itt történt: az alkotmányügyi bizottság már az általános vit át előkészítő ajánlásában módosító indítványt fogalmazott meg a törvényjavaslattal kapcsolatban és ezt azért tette, mert aggodalmai vannak. Mert való igaz az, hogy Európában és Európának ebben a részében vannak bizonyos történelmi tapasztalatok, hogy a hat árainkon túl történnek bizonyos események, olyan események, amelyek arra sarkallják a magyar törvényhozást, hogy megfontolja, hogy az antirasszista cselekmények üldözését tegye hathatósabbá, de ugyanakkor ugyanennek a térségnek megvannak azok a történelmi tapasztalatai is, amelyek alapján az egyesülési és gyülekezési jog korlátozását nagynagy félelemmel kell néznünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a harmadik része bizony az egyesülési és gyülekezési jogot korlátozza, mégpedig meglehe tősen aggályos módon. Ennek a törvényjavaslatnak a harmadik irányú változtatása az, hogy az egyesülési és a gyülekezési jog körébe olyan büntetőjogi úton korlátozó szabályokat épít be, amelyek önmagukban aggályosak egyrészt a megfogalmazásuk révén, tehát n agyon kérdéses, hogy lehete megfelelő módon alkalmazni azokat, és még ha önmagukban lehetne is - szerintünk nem lehet megfelelően alkalmazni azokat , akkor is kérdéses, hogy lehete ezekkel visszaélni. Meggyőződésünk az, hogy lehet, és tekintettel arra, hogy hivatalból üldözendő bűncselekménnyé tesz bizonyos cselekményeket, amelyek alkalmasak az egyesülési és a gyülekezési jog korlátozására, ezzel a mindenkori hatalom számára lehetőséget ad arra, hogy embereket megfélemlítsenek, hogy embereket arra indíts anak, hogy ne éljenek az alkotmányban biztosított egyesülési és gyülekezési jogukkal. Különösen veszélyesnek tartjuk az ilyen típusú megoldásokat abban az időszakban, amikor bizony embereknek nem százai, nem ezrei, hanem emberek tízezrei készülnek arra, ho gy alkotmányos jogukat gyakorolva éljenek például a gyülekezési jog által biztosított szabadságjogaikkal. (10.10) Ezért úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslatnak azt a részét, amely az egyesülési és a gyülekezési jogot ilyen példátlan módon kívánná korlátoz ni, változtassuk meg. Nagyon reménykedem az alkotmányügyi bizottságban lefolytatott vita és az itt elhangzottak kapcsán is, hogy a parlamentben a patkó mindkét oldalán fogadókészség van arra, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a rendkívül
