Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP
3579 A Magya r Köztársaság elnöke már hosszabb idő óta szorgalmazza a kérdés megoldását. Indokoltan hívta fel a figyelmet a meglévő helyzet változtatásának igényére és annak lehetőségeire is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat e kezdeményezés kodifikált változata, amely képviselőcsoportunk megítélése szerint is kellő lehetőséget nyújt a törvényalkotásnak ahhoz, hogy a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit jó irányba módosítsa. A benyújtott törvényjavaslat kis terjedelmű, azonban jelentősége a fent vázoltak szerin t is igen nagy. Mindössze hét szakaszban kívánja összegezni és megoldani a problémákat. Az 1. §ban a hatályos Btk. 155. §a (1) bekezdésének újraszabályozását szorgalmazza, amelynek során a genocídium egyezmény 2. cikkébe felvett elkövetési magatartást pö nalizálja és ezzel egyértelművé teszi e bűncselekmény törvényi szabályozását. A javaslat 2. §a a büntető törvénykönyv 157. §át kívánja felváltani új és bővebb szabályozással, ami a nehezen alkalmazható jelenlegi szabályozást akként váltja fel, hogy az ap artheid elleni egyezmény 2. cikkében meghatározott, valamennyi ilyen jellegű bűncselekmény üldözhetőségét teszi lehetővé, mégpedig akként, hogy az egyes kiemelkedő veszélyt jelentő cselekményeket, illetve azok elkövetési magatartását külön is szabályozza, míg a kisebb súlyú elkövetési magatartások tekintetében keretjogszabályként került megfogalmazásra. A javaslat 3. §a új bűncselekményként vezeti be a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszak bűntettét. Ez a törvényi tényállás a hatál yos szabályozással szemben szélesebb körben vonja meg a büntetendő magatartások körét, továbbá a deliktumot a Btk. XII. fejezetében a személy elleni bűncselekmények között helyezi el, és ezzel feloldja a korábbi jogalkalmazói gyakorlat ellentmondásait, ill etőleg megfelelően súlyos büntetési tétellel fenyegetve teremti meg az erőszak alkalmazóinak felelősségrevonását. A törvényjavaslat a hatályos büntető törvénykönyv 212. §át kívánja újraszabályozni, valamint kiegészíteni, amellyel az egyesülési joggal való visszaélés bűntettét módosítja. A bevezetendő új tényállás büntetni rendeli az olyan társadalmi szervezet alapítóját, szervezőjét vagy vezetőjét, amelynek célja bűncselekmény elkövetése vagy az erre történő felhívásra irányul. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a törvényhely nemcsak a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport ellen irányuló egyesület alapítóját, szervezőjét vagy vezetőjét fenyegeti, hanem minden olyan egyesület esetében megállapítható a bűnösség, amely bármely bűncselekmény elkövetésére vagy a rra való felhívásra irányul. Az ilyen egyesület anyagi eszközökkel történő támogatása is bűncselekményt valósít meg. A tervezet abban az esetben is büntetni rendeli a fent már megnevezett elkövetőket, ha a szervezet formálisan, tehát bíróság által bejegyze tten nem jön létre, a gyakorlatban azonban mégis működik. E törvényhely kapcsán megítélésem szerint a parlamenti vita során számos kérdés fog felvetődni, így elsősorban az, hogy nem korlátozzae ez a jogszabályhely az egyesülési jogról szóló törvé nyben meghatározott jogokat. Megítélésünk szerint ez a feltevés nem kellően megalapozott, mert eleve kizártnak tartjuk minden olyan egyesület, szervezet megalakulását vagy működését, amelyek mások alkotmányos jogait sértik. Megítélésem szerint bármilyen bű ncselekmény elkövetésére történő egyesülés vagy az erre történő felhívás már eleve jogellenes, így az általános törvényi tiltáson túl indokolt a megfelelő szankció alkalmazása, ebből adódóan pedig ez irányú büntetőjogszabály megalkotása is. A törvénytervez et 6. §a a büntető törvénykönyv 269. §ának a közösség elleni izgatás bűntettének módosítását javasolja. Az alkotmányügyi bizottság előtt folytatott vitában arra az elhatározásra jutottunk, hogy a javaslat erre vonatkozó rendelkezései módosításra szorulna k. A bizottság egyetértett abban, hogy a (2) és a (3) bekezdés rendelkezései maradjanak el, mert ezek nehezen értelmezhetőek és a gyakorlatban is bizonytalanságokat okozhatnak. Ezt a megállapítást képviselőcsoportunk tagjai is magukévá tették, és mostanra megítélésünk szerint az a megoldandó feladat, hogy a 269. § (1) bekezdésében meghatározott elkövetési magatartások közül a gyűlölet
