Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP
3578 A bizottsági vitában nagyon szerencsésnek mondatott a törvényjavaslat jellege, hogy a véleménynyilvánítás, a szólásszabadság és az egyesülési joggal való visszaélés, illetve a közösség elleni izgatás címén több helyre telepíti a népi, nemzeti, faji és vallási csoportok elleni bűncselekmények büntethetőségét. Mert valóban, ezáltal - így a bizottságunk - megadatik a lehetősége a bíróság oknak arra, hogy az eléjük kerülő esetekben válasszanak: vajon melyik bűncselekményfajtának felel meg az, amelyet éppen tárgyalnak. Ennélfogva, bár voltak a bizottságban olyan hangok, hogy a részleteket illetően még további vitákra van szükség - éppen a ri adalomkeltés definíciója volt szóban, mint amely nehezen definiálható , de ezek az egészhez képest részletkérdések. A konstrukció a bizottság egészében sikert aratott, örömmel vette az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, és ennek megfelelően egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Ház! Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat, a már említettek miatt az SZDSZ kivételével. A házbizottság ül ésén létrejött megállapodásnak megfelelően a képviselőcsoportokat 1010 perc illeti meg. Elsőként megadom a szót dr. Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. (9.50) DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az MSZP képv iselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv módosításáról szóló T/548. számú törvényjavaslat már hosszú hónapok óta a tisztelt Ház asztalán fekszik. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat megvitatása és az esetle ges módosító indítványokkal történő elfogadása időszerűvé vált. Kodifikációs kötelezettségeinket több összetevő is indokolja, így külön is kiemelést érdemelnek azok a nemzetközi kötelezettségek, amelyek az azokhoz kapcsolódó tagországok belső jogrendjének felülvizsgálatát írják elő. Gondolok itt elsősorban az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek az 1993. október 7ei bécsi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatára, valamint azokra a korábbi nemzetközi egyezményekre, amelyekhez csatlakoztunk és ennek következtében a büntetőjogszabályokat már megalkottuk, azonban azok az eltelt hosszú évek folyamán pontosításra, felülvizsgálatra szorulnak. A törvényjavaslat benyújtását indokolják továbbá azok a tények, amelyek az elmúlt években egyre jelentősebbe n jelennek meg életünkben; azokra a negatív jelenségekre gondolok, amelyek a rasszizmus különböző formáiban nyilvánulnak meg. Ezek a jelenségek társadalmunkban értetlenséget, ellenérzéseket és felháborodást váltanak ki. Ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy az ezekkel szembeni fellépések, sajnos, nem tekinthetők elég határozottnak és egyértelműnek. A közelmúltban jogászi berkekben is számos vita zajlott le arról, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás elégséges védelmet nyújte a társadalomnak, bűn üldöző szerveink rendelkezneke azzal a törvényi háttérrel, amelynek segítségével a büntetőjogi felelősségrevonás e cselekmények elkövetőivel szemben egyértelműen biztosított. A vitában érvek és ellenérvek hangzottak el, amelyek lényege az, hogy az elemzők egyik csoportja a jelenlegi törvényi szabályozást megfelelőnek és elégségesnek tartja, míg a másik nagy csoport ezt az álláspontot nem teszi magáévá. Mi magunk is az utóbbi álláspontnak vagyunk a támogatói, annál is inkább, mert a kialakult gyakorlat, ami a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás egyes szerveinek elbizonytalanodását mutatja, az utóbbi álláspontot támasztja alá. Azt, hogy mennyire napi és gyakorlati probléma ez, ma már különösebben igazolni nem kell, mert a tények önmagukért beszélnek.
