Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke:
3572 156. § a nemzeti, népi, faji, vallási csoport elleni bűncselekmény, míg a 157. § a faji megkülönböztetés bűncselekményét szabályozza. A javaslat akként kívánja módosítani ezeket a bűncselekményeket, hogy az emberiség elleni és éppen ebből következően elévülhetetlen bűncselekményként azokat a magatart ásokat rendeli büntetni, amelyeket a nemzetközi dokumentumok is emberiség elleni bűncselekménynek minősítenek. Ugyanakkor a személy elleni bűncselekményeknél bevezeti a nemzeti, népi, faji, vallási csoport tagja elleni erőszak büntettét. Az ilyen csoportho z tartozás, illetve a csoporthoz való vélt tartozás miatti bántalmazást vagy erőszakkal, fenyegetéssel történő kényszerítést rendeli büntetni. Kiegészíti a törvényjavaslat az egyesülési joggal való visszaélés büntettét, amikor büntetni rendeli az olyan tár sadalmi szervezet alapítóját, szervezőjét vagy vezetőjét, amelynek célja a bűncselekmény elkövetésére, vagy a bűncselekmény elkövetésére való felhívásra irányul, illetve amelynek tevékenysége bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást v alósít meg. És végül módosítani kívánja, tisztelt Ház, a törvényjavaslat a közösség elleni izgatás büntettét. A tartalmi elemek közül ezeket kívántam a tisztelt Ház előtt expozémban kiemelni. És még egyszer, záró gondolatként, azt kívánom megismételni, hog y egyrészről kérem a Ház együttműködését a törvényjavaslat tartalmának minél pontosabb kialakításában, másrészt pedig azoktól a céloktól, motívumoktól vezérelve - amelyek az előterjesztőt alapvetően motiválták a törvényjavaslat kidolgozásában , kérem a ti sztelt Ház egyetértését és remélem, hogy közös erőfeszítéseinkkel olyan törvényt tudunk kidolgozni, amely mindenki számára, a jogalkalmazók, a társadalom számára is a nemzetközi követelményeknek megfelelően, megnyugtató megoldást és hatékony eszközt tud bi ztosítani mindazon jelenségekkel szemben, amelyek - úgy érzem - nálunk is joggal irritálják a közvéleményt. Kérem, tisztelt Ház, támogatásukat és köszönöm a figyelmüket. (Taps mindkét oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítésére és bizottsági tárgyalására három bizottság kijelölésére került sor, az alkotmányügyi bizottságnak, az önkormányzati bizottságnak, illetőleg az emberi jogi bizottságnak a kijelölésére. Most e bizottságok ajánlásainak ismertet ésére kerül sor. Elsőként megadom a szót dr. Hack Péter képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének és előadójának. DR. HACK PÉTER , az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság rendkívül ritkán él azzal a lehetőséggel, hogy szóban is ismertesse az ajánlást; többnyire az írásbeli véleményhez nem szoktunk észrevételeket fűzni. Ez az eset mégis más, most talán a szokásosnál részletesebben és alaposabban vagyok kénytelen ismertetni azt a vitát, amel y az alkotmányügyi bizottságban - két fordulóban is - a törvényjavaslat kapcsán elhangzott. Hiszen egy olyan horderejű kérdésről van szó, amely meggyőződésünk szerint nemcsak a jogászokat, nemcsak az alkotmányossággal foglalkozó jogászokat, nemcsak a törvé nyhozókat, hanem - úgy érzem - a közvélemény széles rétegeit érintő és érdeklő kérdés; és nemcsak itt Magyarországon, hanem szerte egész Európában. Ez a törvényjavaslat egy olyan dilemmával szembesít bennünket, amely dilemmát nyugodtan nevezhetjük a XX. sz ázad vége emberi jogi nagy dilemmájának. Hiszen a század közepén történt borzalmak hatásaként - 194546, egészen '48ig bezárólag - az emberiség kénytelen volt szembenézni azzal a pusztítással, amit magára szabadított. Ennek a szembenézésnek az egyik legfo ntosabb következménye volt az ENSZ létrehozása és az ENSZ keretében az emberi jogok nemzetközi normáinak deklarálása. Ezeket a jogokat, ezeket az emberi jogokat azzal az igénnyel fogalmazták meg az ENSZ létrehozói, hogy ezek a jogok nyújthatnak védelmet az olyan borzalmak ellen, amelyeket az emberiség a század közepén átélt. A század végén azzal kell szembesülnünk, hogy e jogok keretei, e jogok védelme válságba került, hiszen éppen e jogok védelme mögé bújva
